Tüntetés a biztonsági törvény ellen – csatatér lett Párizsból

Emmanuel Macron visszautasította, hogy az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül.

Párizs, 2020. december 5. A nemzetbiztonsági törvény vitatott módosítása ellen tüntetõk és rendõrök összecsapása Párizsban 2020. december 5-én. A kormányjavaslat alapján a rendõrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethetik. MTI/AP/Francois Mori Fotó: Francois Mori

Ismét incidensek törtek ki Párizsban a nemzetbiztonsági törvény vitatott passzusa és általában a szociális és szabadságjogok csorbítása elleni újabb tüntetésen. Országszerte mintegy száz városban tiltakoztak szombaton, egy nappal azután, hogy Emmanuel Macron államfő visszautasította, hogy az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül.

Párizs, 2020. december 5.
A nemzetbiztonsági törvény vitatott módosítása ellen tüntetők és rendőrök összecsapása Párizsban, 2020. december 5-én. A kormányjavaslat alapján a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethetik.
MTI/AP/Francois Mori

A fővárosban a menet éléhez csatlakozó csaknem ötszáz anarchista rendbontó ezúttal nem a felvonulás végi oszlatáskor kereste az összetűzést a rendőrökkel, hanem már a megmozdulás elején, amelyet nagy erőkkel biztosított a rendőrség. A főváros északkeleti részén, a Gambetta sugárúton több kirakatot megrongáltak, betörtek egy szupermarketbe, egy ingatlanügynökségbe és egy bankba, gépkocsikat gyújtottak fel, megakadályozva ezzel azt, hogy több ezer tüntető végig tudjon menni a felvonulás kijelölt útvonalán a Köztársaság térig.

– Mindenki utálja a rendőrséget!

– felkiáltással az úgynevezett black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendőrség délután 6 óráig 30 embert állított elő.

Párizs, 2020. december 5.
MTI/AP/Francois Mori

Szinte minden francia nagyvárosban ismét utcára vonultak a törvény ellen tiltakozók, de több helyen, Bordeaux-ban, Montpellier-ben, Lyonban is betiltotta a prefektúra a megmozdulásokat a belvárosokban, a rendbontásokról tartva.

Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg hagyományosan december első szombatján, a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban

csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is.

Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára: hetven francia nagyvárosban a belügyminisztérium szerint több mint százezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek. Párizsban a felvonulást múlt szombaton is anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban 98 rendőr megsérült.

A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel

a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben,

amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.

Párizs, 2020. december 5.
MTI/AP/Francois Mori

Ez utóbbira volt példa tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiója bejáratánál rugdossák és ütlegelik rendőrök. Ellenük – a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján – hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség.

Emmanuel Macron francia államfő pénteken visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormányzati intézkedések miatt csökkennek a szabadságjogok Franciaországban.

– Nem hagyom azt állítani, hogy csökkennek a szabadságjogok Franciaországban

– mondta pénteken az elnök az elsősorban fiataloknak szóló Brut internetes portálon élőben sugárzott interjúban. Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt. De elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak.