A magyar pártok között is vitát szít a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó kérdése

Élénk vita alakult ki arról Szlovákiában, hogy a kormány által a koronavírus-járvány miatt elhalasztott népszavazásnak egyáltalán része legyen-e egy, a második nemzetiségre vonatkozó kérdés, amely által az ország kisebbségei az eddiginél pontosabban meghatározhatnák identitásukat. A kérdés a magyar pártokat is megosztja: a Magyar Közösségi Összefogás és a Magyar Közösség Pártja szeretné, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdés csak egyetlen hovatartozást tegyen lehetővé, a Most-Híd viszont újítana.

A Palócok élőlánca a határon elnevezésű rendezvény résztvevői Kalondánál, a Felvidék zászlajával. A másik oldal lépéseire várnak Fotó: MTI/Komka Péter

A pozsonyi kormány múlt héten elfogadta a népszámlálás asszisztált részének az elhalasztását: ennek értelmében a felmérés internetes változata így továbbra is február 15. és március 31. között zajlik, míg a kérdezőbiztosok április 1. és október 31. között veszik fel az adatokat azoktól, akik online nem töltötték ki a kérdőívet. Ezzel kapcsolatban Tokár Géza, a népszámlálás magyar kampányát irányító társaság társkoordinátora lapunknak elmondta: technikailag nincs halasztás, hanem elhúzták a népszámlálást. – A kampány szempontjából bonyolódik a helyzet, mert hosszabb ideig kell jelen lennünk a nyilvánosság előtt, ugyanakkor – ha a járvány enyhül – személyesen olyan helyekre is eljuthatunk, vagy eljuttathatunk írásos anyagokat, ami februárban problémás lett volna. Alkalmazkodnunk kell a helyzethez – magyarázta Tokár. Hozzáfűzte: jelenleg a legnagyobb nehézségeket a személyes találkozók és egyeztetések hiánya okozza, a járványhelyzet miatt ráadásul a lakosság is sokkal kevésbé tartja fontosnak a népszámlálást. – Ez komoly problémát jelent. Megjelentek az első óriásplakátok, készülnek az útmutatók, publikáltunk több videót – vannak jelei a munkának, csak nehezebben terjed az interneten – fogalmazott.

Az ugyanakkor továbbra is vita tárgyát képezi, hogy a felmérés része marad-e a második nemzetiségre vonatkozó kérdés: a felvetés szerint a mostani népszámlálás során egy polgár a nemzetisége mellett megadhat egy úgynevezett második nemzetiséget is, amennyiben úgy érzi, hogy az az identitását jobban kifejezi. A második nemzetiség megadására az eddig népszámlálások során nem volt lehetőség. Több szlovákiai magyar közéleti személyiség ugyanakkor az elmúlt napokban nem tetszésének adott hangot a javaslatra vonatkozóan, érvelésük szerint ugyanis az újítást nem előzte meg társadalmi és megfelelő szakmai vita sem, emiatt pedig szeretnék elérni, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdés csak egyetlen hovatartozást tegyen lehetővé.

A második nemzetiségre vonatkozó kérdés kérdőívből való eltávolítását a múlt heti kormányülésen Gyimesi György (OĽaNO) kormánypárti parlamenti képviselő indítványozta, a kabinet azonban egyelőre nem döntött a kérdésben. Ez a javaslat szemet szúrt Ravasz Ábelnek, a Most-Híd alelnökének, korábbi romaügyi kormánybiztosnak, és nem hagyta szó nélkül. Vezetésével ötven szlovák és szlovákiai magyar értelmiségi nyílt levélben foglalt állást a második nemzetiség megadásának lehetősége mellett. Az aláírók között találjuk például Iveta Radicová egykori miniszterelnököt, A. Nagy László és Rudolf Chmel egykori kisebbségügyi kormánybiztosokat, Peter Krajnák korábbi oktatásügyi államtitkárt, Grigorij Meseznikov politológust, Petőcz Kálmánt, a szlovákiai Helsinki Bizottság elnökét vagy Martin Slosiarikot, a Focus közvélemény-kutató intézet igazgatóját is.

Ezzel egy időben újabb nyílt levél gondolata született meg, méghozzá azok részéről, akik szerint továbbra is az lenne a megfelelő, ha csak egyetlen nemzetiséget lehetne megjelölni a kérdőívben. Néhány társadalmi szervezet mellett többek közt a Magyar Közösségi Összefogás párt és a Magyar Közösség Pártja is támogatja a levelet. – Teljesen tisztázatlan, hogy a több nemzetiség megadásával kapott számok pontosan mit is jelentenek majd, hogyan befolyásolják majd a nemzetiségek helyzetét, támogatását, jogait vagy megítélését. A kormányfőtől nyílt levélben kérjük, hogy az idei népszámláláson még ne legyen bevezetve a kettős nemzetiség lehetősége – tette közzé álláspontját a Magyar Közösségi Összefogás. Úgy vélik, hogy rengeteg a kérdőjel az előkészítetlen újítás kapcsán, mindemellett a külföldi példák azt mutatják, hogy a kettős identitás bevezetése nem vált a kisebbségek javára, és nem megoldás az asszimiláció problémájára sem.

Orró Krisztián, az MKP elnöke a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartjuk, hogy a felvidéki magyarság szempontjából kiemelten fontosnak számító, a második nemzetiség megjelölésére vonatkozó kérdés körüli problematika csak most, néhány héttel a népszámlálás kezdete előtt került napirendre. – Az MKP a Híd-dal és az Összefogással közösen még az ősz folyamán levélben kérte a statisztikai hivatalt, tájékoztasson minket a kérdés értelmezésével kapcsolatban. Kitérő választ kaptunk. Amíg nem vagyunk bizonyosak afelől, hogy a kettős nemzetiség megjelölésének lehetősége a nemzetiségek számára előnyös lesz, addig egyértelműen az egyetlen nemzetiség bejelölésének lehetőségét támogatjuk – fűzte hozzá.