A nyugati sajtó célkeresztjében Orbán Viktor és a Fidesz

A „szélsőjobboldali” mozgalmak szinte minden eddiginél jobban felbátorodtak – írja véleménycikkében a brüsszeli Politico.eu a washingtoni események kapcsán. A francia Le Monde felteszi a kérdést, hogy Angela Merkel pártja miért védi még mindig a Fideszt. A Neue Zürcher Zeitung úgy véli, van esélye a magyar ellenzéknek a jövő évi választásokon.

Budapest, 2018. május 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja az Európa jövõje címû, budapesti nemzetközi konferencia több elõadóját, Douglas Murray brit konzervatív írót (j), szerkesztõt, Stephen K. Bannont, Donald Trump amerikai elnök volt kampányfõnökét és vezetõ stratégáját (b2), valamint David P. Goldman amerikai közgazdászt az Országházban 2018. május 24-én. Középen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j3) Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

ahonnan nem zárták ki, csak felfüggesztették azt. Orbán Viktor a mai napig nem ítélte el a Washingtonban történteket.

Bild: Merz szerint változnia kell a Fidesznek

A német bulvárlap honlapján interjú jelent meg Friedrich Merz (CDU) német politikussal annak kapcsán, hogy pár nap múlva a párt új vezetőt választ. A riporter szerint az új pártvezető egyik első európai döntése lehet Orbán Viktor pártjának marasztalása vagy kizárása az Európai Néppártból. Merz válaszul elmondta, hogy

helyesnek tartja a felfüggesztést,

azonban „ha nem változik valami alapjaiban, és a Fidesz nem mutatja egyértelmű jelét egy közeledésnek a többi konzervatív párt irányába, akkor a párt nem tud visszatérni a normális tagsághoz”. Merz azt szeretné, hogy a Fidesz maradjon az EPP tagja, de „ezt az utat Orbánnak kell végigjárnia”.

Neue Zürcher Zeitung: Van esélye az ellenzéknek

Magyarország ellenzéke megegyezett a „korszakváltás” érdekében, Orbán Viktor uralmának megdöntésére. A kormányfő régóta megosztott ellenfelei 2022-ben közösen indulnak a parlamenti választásokon.

A sikerük esélye nagyobb, mint valaha – ha a harmónia megmarad

– írja a konzervatív svájci napilap. A szerző állítása szerint a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz az elmúlt hónapokban rengeteg támogatást veszített a választók körében. A koronavírus elleni küzdelem problémái, a Brüsszellel folytatott költségvetési vita és Szájer József szexbotránya ártottak Orbán Viktornak. Az ellenzéknek olyan jelölteket kell találnia, akik hitelesen testesítik meg azt a megújulást, amely mellett most kiállnak. A legismertebb alak, a fiatal budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely eddig nem érvényesült a pártkoalíció vezető alakjaként, bár nem világos, hogy azért, mert nem is akar, vagy mert hiányzik belőle a politikai erő.

Breitbart: Sikeres a Facebook magyar riválisa

Már negyvenezer regisztrált felhasználója van az új, magyar fejlesztésű közösségi médiaplatformnak, ami kifejezetten bátorítja a politikailag inkorrekt tartalmak terjesztését – adta hírül a jobboldali amerikai hírportál. A cikk szerint bár a szvasztika és az egyéb egyeduralmi jelképek a magyar törvényeknek megfelelően tiltva van az oldalon, az új felület egy dedikált gombbal támogatja az aggályos tartalmak feltöltését, ráadásul a platform ígérete szerint cenzúra nélkül. A lap szerint

sokakban felmerült a gyanú, hogy Orbán Viktor áll az új kezdeményezés mögött,

amit azonban Pál Csaba, a hálózat tulajdonosa cáfolt. A cikk felvetette, hogy az új platform azután jelent meg, miután a Fideszből többen is konfliktusba kerültek a Facebookkal.

Libération: Soros-egyetem helyett kínai egyetem

A kínai Fudan Egyetem kerül Soros egyeteme helyére Budapesten – írta a balliberális francia lap. A Sanghaji Egyetem 2024-től nyitja meg első külföldi egyetemét, mégpedig Magyarországon, amely lépést az Orbán Viktor által vezetett Kína-barát politika szimbólumaként jellemzett, illetve a pekingi befolyás mérföldköveként értékelt az írás. A QS egyetemi rangsor 34. helyén szereplő

intézmény veszélyeztetheti Magyarország akadémiai világát.

Másfél milliárd eurós költségvetése meghaladja az összes magyar egyetem éves költségvetését. Matura Tamás, a Corvinus professzora szerint a döntésben szerepet játszott a kedvező politikai környezet, a két ország régóta fennálló együttműködése és Budapest központi földrajzi helyzete. Az egyetem célja azonban kérdéseket vet fel, hiszen a Kínai Kommunista Párt szigorításokkal élt az intézménnyel szemben. 2019-ben az alapító okiratát módosították, hogy megszüntessék a gondolkodás szabadságát és az akadémiai függetlenséget. Matura Tamás azonban úgy véli, hogy még akkor is, ha a Fudan jelenléte Európában növeli a kínai puha hatalmat, az oktatás minősége nem szenvedhet károkat, és az első külföldi, kínai egyetemként érdeke is a tudományos objektivitás. Salát Gergely sinológus azonban elismerte, hogy a csereprogramok és az együttműködés egyéb formái Közép-Európában, akárcsak másutt, megsokszorozódtak. Nem látunk Tibetről szóló konferenciát vagy meghívást Hongkong aktivistáihoz olyan egyetemeken, amelyek partnerségben vannak a Konfuciusz Intézetekkel.