Csökkent az illegális migráció a járvány miatt

Magyarország számára aggasztó, hogy a Frontex gyorsjelentése szerint 2013 óta növekszik a nyomás a nyugat-balkáni útvonalon.

Földközi-tenger, 2020. november 11. Afrikából Európába igyekvõ illegális bevándorlókat mentenek a Földközi-tengerbõl a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet aktivistái Líbia partjai elõtt, nemzetközi vizeken 2020. november 11-én. Az aktivisták éppen befejezték a mentõmellények és védõmaszkok kiosztását, amikor a migránsok túlzsúfolt gumicsónakja kettészakadt, utasai pedig a hideg vízbe estek. MTI/AP/Sergi Camara Fotó: Sergi Camara

Nem indult jól a 2020-as év az illegális migráció szempontjából: tavasszal Törökország megnyitotta a bevándorlók előtt a szárazföldi határait Görögország felé. Az átkelőknél szinte „ostromállapot” alakult ki, ám végül nem tartott sokáig, bár nem megegyezés, hanem a koronavírus-járvány miatt. A pandémia a migrációra is komoly hatással volt, a Frontex (Európai Határ – és Partvédelmi Ügynökség) első összesítései szerint tavaly 13 százalékkal, nagyjából 124 ezerre csökkent az Európai Unió határait illegálisan átlépők száma. Ilyen alacsony adatokat 2013 óta nem mértek.

Ostromállapot tavasszal a török–görög határon
Fotó: Cansu Alkaya / REUTERS

A statisztikákból kiderül, hogy a legnagyobb, 76 százalékos visszaesést éppen az eddigi legforgalmasabb, kelet-mediterráni, elsősorban Törökországból Görögországba irányuló útvonalon tapasztalták. Elsősorban ennek köszönhetők a tavalyi kedvezőbb folyamatok is. Ugyancsak enyhült a nyomás a nyugat-mediterráni régióban, amely elsősorban a Marokkóból Spanyolországba, kisebb részt Portugáliába tartó embercsempészetet jelenti. Év végén az illegális migráció új célpontja lett a Kanári-szigetek, a spanyol autonóm közösségre sosem látott áradat zúdult. Félő volt, hogy a sziget lesz az „új Leszbosz”, nagy felháborodást keltett, hogy a turizmus leállásával az érkezőket luxusszállodákban helyezték el. A Frontex gyorsjelentésében figyelmeztetett rá, a nyugat-afrikai útvonalon megnyolcszorozódott az érkezők száma az előző esztendőhöz képest. A csempészek már tömegeket szállítani képes nagy halászhajókkal hordják a bevándorlókat, főként Mauritániából, Szenegálból, Gambiából.

Fotó: Frontex

A térképre rápillantva látható, hogy 2020-ban a legforgalmasabb a közép-mediterráni útvonal volt. A 154 százalékos növekedés a polgárháború sújtotta Líbiából, valamint Tunéziából érkező bevándorlóknak köszönhető. A legnagyobb nyomás Olaszországra, részint Máltára összpontosult.

Magyarország szempontjából a legaggasztóbb, hogy 78 százalékkal többen kíséreltek meg illegálisan az unió területére lépni a nyugat-balkáni útvonal felől is. Ebből az irányból majd 27 ezren érkeztek, akik fenyegethetik a déli határainkat.

Habár összességében a koronavírus-járvány visszaesést eredményezett a migrációban, aggasztó lehet, hogy a kedvező folyamat nem az uniós fellépésnek, a hatékonyabb határvédelemnek köszönhető. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig már többször figyelmeztetett rá, hogy a bevándorlók immár nem csupán biztonsági, de egészségügyi kockázatot is jelentenek.

A Frontex statisztikáiból az is kiderül, hogy az illegális migráció legfőbb forrásai továbbra is a szíriaiak. Őket követik a marokkóiak, tunéziaiak és algériaiak. Beszédes adat még, hogy a migránsok nyolcvan százaléka férfi, még az előző évekhez képest is sokat csökkent a nők aránya.