időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Ukrajnában kötelező lesz az államnyelvű kiszolgálás

Koren-Karczub Tímea
2021.01.15. 06:05
Ukrajnában kötelező lesz az államnyelvű kiszolgálás

Január 16-án lép hatályba Ukrajnában az államnyelvi törvény 30. cikkelye, amelynek értelmében a szolgáltatói szférában az ukrán nyelv használata válik kötelezővé. A szolgáltatók ezentúl tehát csak ukránul szólhatnak ügyfeleikhez, és kizárólag ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről.

Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, több pontja azonban már hatályos. Tavaly július 16-a óta a repülőterek, vasútállomások és autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet az országban.

Aktivisták ünneplik a nyelvtörvény elfogadását a parlament előtt Kijevben
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A jogszabály fokozatosan felszámolja a kisebbségek eddigi nyelvi jogait, így a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti.

– Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban

– nyilatkozta lapunknak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa.

A kutató hozzátette, hogy a törvény elfogadásával párhuzamosan egy új tisztség is létrejött Ukrajnában: államnyelvvédelmi biztos őrködik a jogszabály betartásán. A 30. cikkellyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban Tarasz Kreminy, aki e tisztséget betölti, egyértelműen hangsúlyozza az államnyelv kizárólagosságát.

Fedinec Csilla azonban kiemelte, hogy a jogszabály is egyértelműen fogalmaz: a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél bármilyen nyelven kommunikálhat a szolgáltatást nyújtóval, ha az beszéli az adott nyelvet.

– A magyar fodrásztól tehát kérhetem magyarul a hajvágást

– magyarázta a TK tudományos főmunkatársa.

– Az kétségtelen tény, hogy 2021. január 16. után Ukrajna területén minden egyes szolgáltatónak kötelessége biztosítania azt, hogy ha hozzá ukrán nyelven fordulnak, és ukrán nyelvű szolgáltatást várnak el tőle, ezt lehetővé kell tennie

– hangsúlyozta Csernicskó István nyelvészprofesszor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a Kárpátalja.ma híroldalának adott interjúban.

A nyelvtörvény fokozatosan szorítja vissza az Ukrajnában élő kisebbségek jogait
Fotó: Bach Máté

Az államnyelvi törvény be nem tartását pénzbírsággal szankcionálhatják, azonban ez a jogszabályi pont csak másfél év múlva, 2022 nyarától lép életbe.

– Az adott dátumig egyetlen szolgáltatóra sem róhatnak ki pénzbírságot, még azért sem, ha egy ukrán nyelvű ügyfelet nem hajlandó vagy nem tud ukrán nyelven kiszolgálni

– közölte Csernicskó István.

– A logikus lépés az, hogy azok a magyar üzlettulajdonosok, szolgáltatók, akik eddig az ismerőseiket, barátaikat magyarul szolgálták ki, bátran szolgálják ki ezután is. Hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy nekik a törvény alapján erre joguk van, illetőleg azok a fenyegetések, amelyek pénzbírságról szólnak, jogszerűtlenek, mert a nyelvtörvénynek ez a része még nem lépett hatályba – tette hozzá a nyelvészprofesszor.

Fedinec Csilla lapunknak arról is beszélt, hogy az új államnyelvi törvényre azért volt szükség, mert a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szembement Ukrajna előző nyelvtörvényével, amelyet azóta az alkotmánybíróság megsemmisített. A 2012-es nyelvtörvény szerint ugyanis azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri a tíz százalékot, ez a nyelv az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható.

A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény ezzel szemben korlátozza a kisebbségi nyelvű oktatást, mivel kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani. A jogszabály tehát a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének 12 százaléka.

A nemzetiségi iskolák diákjai is ukránosítással szembesülnek
Fotó: MTI/Nemes János

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.