17°C Konstantin 2022. május 21. 
– Tavaly áprilisban, amikor legutóbb beszéltünk, azt mondta, a nemzetközi jobboldal szempontjából sorsdöntő lehet Donald Trump újraválasztása. Ám az amerikai elnök távozni kényszerült hivatalából. Reményt jelenthet-e még az Egyesült Államok a jobboldal számára?
– Az amerikai konzervativizmus, az amerikai jobboldal már nem lesz olyan, mint amilyen Trump előtt volt. Igaz ez olyan területekre, mint a kemény bevándorláspolitika, a kereskedelem- vagy családpolitika, a szuverenitással és a hazafiassággal összefüggő kérdések – mégpedig éles szembenállásban a politikai korrektséggel és a genderideológiával. Azelőtt nem létezett az ezekkel való szembeszegülés. Trump most elment ugyan, de átadta másoknak a zászlót. Naponta kapok e-mail-üzeneteket olyanoktól, akik valamikor majd amerikai elnökök akarnak lenni: szenátoroktól és kormányzóktól. Úgy beszélnek már, mint Trump. Élnek még a szabadpiacról vagy a korlátozott kormányzásról szóló szokványos republikánus beszédpanelekkel, de új elemként hangsúlyozzák a politikai korrektséggel szembeni harcot is. Trump távozása kétségkívül visszalépést jelent, de a Republikánus Párt időközben megváltozott. Most kell egy pár hónap, hogy lecsengjen az impeachment eljárás, megmutatkozzon Joe Biden politikája, de a 2022-es félidős kongresszusi választások jegyében a trumpizmus visszatérésre készül – Trumppal vagy nélküle.
– Az Orbán-kormány gördülékenyen együtt tudott dolgozni a Trump-adminisztrációval. Hogyan látta, mindenben megvolt az összhang?
– A magyar politika jól illeszkedik az amerikai konzervativizmushoz az olyan kérdésekben, mint a nemzeti szuverenitás, a migráció, a családpolitika, a genderideológiával való szembenállás vagy az üldözött keresztények védelme. De egyvalamire érdemes odafigyelniük, mert ebből konfliktusforrás lehet – ez pedig Kína, pontosabban a Kínai Kommunista Párt, a KKP. Ahogyan a fő belső ellenséggé Amerikában a politikai korrektség lett a konzervatívok szemében, úgy a fő külső ellenség a KKP, amiben Trumpnak is nagy szerepe van. Ez a kérdés az elmúlt egy évben, a Vuhanból indult koronavírus-járvány nyomán különösen kiéleződött. De kémkedésről, szellemi tulajdon ellopásáról is szó van. Az amerikai konzervatívoknak nehezebb lesz támogatniuk a magyarokat, ha utóbbiak túl szoros kapcsolatot ápolnak a kínaiakkal, noha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a hozzáállás nem idegen az európaiaktól, így a németektől sem. Most Amerikában még Joe Biden elnök és a demokraták is nyomás alatt vannak, hogy ne legyenek puhányak Kínával szemben.
– Mire számíthat a magyar kormány a Biden-adminisztrációtól?
– Arra, amit az Obama-adminisztrációtól is kapott: a folyamatos nyomásgyakorlásra. Biztosan emlékszik rá, hogy Biden októberben Belarusszal említette egy lapon Magyarországot és Lengyelországot. Valószínűleg be akarnak avatkozni a magyarországi választásokba is, pénzt adnak a Fidesszel szemben álló civil szervezeteknek, és összedolgoznak a magyarországi ellenzékkel. Visszatér a washingtoni külügyminisztériumba – mégpedig a harmadik legfontosabb posztra, politikai államtitkárként – Victoria Nuland, de hozzá hasonlóan a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség új igazgatója, William Burns is tett Orbán-ellenes kijelentéseket. Az egész társaság liberális internacionalistákból, nemzetek feletti progresszívekből áll. Ők nem a nemzeti szuverenitásban, hanem a globális kormányzásban hisznek. Elvennék a hatalmat a demokratikus nemzetállamoktól. Szóval számítsanak a legrosszabbra a Biden-adminisztrációtól – olyasmire, mintha Obamáék lennének meghatványozva. Megpróbálják aláásni Orbánt olyan érvekkel, hogy totalitárius, tekintélyelvű. Persze Nuland figyelmét várhatóan Oroszország és Kína is leköti majd.
– Említette a bevándorlási és a családpolitikát – forrásaink szerint az ezekben meglévő különbségek máris kiütköztek a magyar–amerikai diplomáciai egyeztetéseken, noha Bident nemrég iktatták be. Ezek maradnak a továbbiakban is a konfliktuspontok?
– Bidenék várhatóan a németek és az EU fő sodra mögé állnak: azt a vonalat erőltetik Magyarországgal szemben, amelyet az Európai Bizottság is hangsúlyoz. Ha a sajtószabadságot, akkor azt, ha a jogállamiságot, akkor azt.
– Jelenleg nem szolgál amerikai nagykövet Budapesten, Trump elnök megbízottja, David Cornstein még az ősszel hazautazott. Mit gondol, milyen misszióvezetőt küldenek majd Washingtonból Budapestre? Ismét csak demokrata politikai kinevezettet, ahogyan az új külügyminiszter, Antony Blinken apja, Donald Blinken is dolgozott a magyar fővárosban, még Bill Clinton küldöttjeként?
– Olyasvalakit, aki Cornstein teljes ellentéte lesz: egy liberális internacionalistát, aki jól megtalálja a hangot az Orbán-ellenes civil szervezetekkel.
Névjegy
John Fonte a Hudson Intézet főmunkatársa és programigazgatója, illetve az American Enterprise Institute – egy másik washingtoni konzervatív agytröszt – vendégkutatója. A Chicagói Egyetemen doktorált világtörténelemből. Könyve, a Szuverenitás vagy alávetettség – Magukat fogják-e irányítani az amerikaiak avagy mások irányítják őket? szakmai díjat nyert, és az Amazon sikerlistáján is az élen végzett. Cikkei és esszéi többek között a Foreign Affairs, a Commentary és a párizsi Le Figaro hasábjain jelentek meg. Fonte külpolitikai tanácsadóként segítette Newt Gingrich republikánus elnökjelölt-aspiráns 2012-es előválasztási kampányát.
