Amerikából szerezne be AstraZeneca-vakcinát az EU

Több millió adag AstraZeneca-oltóanyag exportjának engedélyezését kéri Brüsszel Washingtontól.

Sydney, 2020. augusztus 19. Az AstraZeneca brit székhelyû gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetõen az ausztrál lakosok a világon az elsõk között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek. MTI/AAP/Dan Himbrechts Fotó: Dan Himbrechts

Több millió adag AstraZeneca-oltóanyag exportjának engedélyezését kéri az amerikai kormánytól az Európai Bizottság, ezzel is igyekezve áthidalni azokat az ellátási fennakadásokat, amelyek hátráltatják a koronavírus elleni oltási kampányt az Európai Unióban

– írta szombaton a Financial Times. A londoni üzleti napilap online kiadásán megjelent, uniós illetékeseket idéző beszámoló szerint az Európai Bizottság a koronavírus-járvány elleni együttműködés erősítéséről tervezett transzatlanti megbeszéléseken kívánja felvetni az ügyet.

A Financial Times felidézi, hogy az AstraZeneca brit–svéd gyógyszeripari csoport – amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját – gyártási problémákkal küszködik európai telephelyein, és e problémák miatt az eredetileg tervezettnél kevesebb oltóanyagot tud szállítani az EU-nak az első negyedévben.

Az Európai Bizottság a Financial Timesnak eljuttatott közleményében gyakorlatilag megerősítette a lap értesülését az amerikai vakcinabeszerzési tervekről. A közlemény megfogalmazása szerint a bizottság bízik abban, hogy lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal a gyártók által az Európai Uniónak vállalt szerződéses vakcinaszállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében. A lap szerint az AstraZeneca egyelőre nem fűzött kommentárt azokhoz a hírekhez, hogy az EU igyekszik hozzáférni a cég amerikai gyártókapacitásaihoz.

Az AstraZeneca azonban továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy szállítani tudja az EU-nak azelső negyedév végéig vállalt 40 millió adag vakcinát

– áll a Financial Times cikkében. A lap hangsúlyozza, hogy az eredeti tervek alapján a vállalat 100 millió adag oltóanyagot szállított volna az Európai Uniónak március végéig. A tervektől elmaradó uniós vakcinaellátás az év elején komoly konfliktusforrássá vált London és az EU között, miután az Európai Bizottság kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát.

Ehhez a bizottság január végén életbe léptette a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit) szóló megállapodás észak-írországi protokolljának 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait. A döntést az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével, és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.

A cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban, mivel a protokoll e kitételének életbeléptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

A brexitmegállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll egyik legnagyobb horderejű eleme éppen az, hogy ezt a határt – amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára – minden körülmények között nyitva kell tartani.

Az ír–északír határon az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nincs ellenőrzés.