Magyarország nem tekinti Oroszországot biztonsági fenyegetésnek

Hazánk elvárja a szolidaritást a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak megsértése ügyében.

Brüsszel, 2021. március 24. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ivan korcok szlovák külügyminszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán, Brüsszelben 2021. március 24-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Magyarország nem tekinti Oroszországot az ország területét érintő közvetlen biztonsági fenyegetésnek, ugyanakkor érti és tiszteletben tartja azt, hogy a NATO más tagországai e tekintetben másként gondolkodnak – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülését követően. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta,

Magyarország elkötelezett NATO-tagként midig is szolidáris volt a szövetségeseivel.

Hozzájárult ahhoz, hogy a NATO megerősítő intézkedéseket hajtson végre a keleti szárnyán, és hozzájárult a balti országok biztonságához.

Kijelentette azt is, hogy mivel Magyarország szolidáris a szövetségeseivel, elvárja, hogy a szövetségesek is szolidárisak legyenek vele akkor, amikor Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus és súlyos megsértése zajlik. – Nekünk a nemzeti közösségek a külpolitika szívét és lelkét jelentik.

Mindig is ki fogunk állni a magyar nemzeti közösségek jogaiért,

teljesen függetlenül e közösségek létszámától – fogalmazott. A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar közösségnek több területet érintően is több joga volt a szovjet időkben, mint amit a mostani jogszabályok biztosítanak számára. Magyarország nem fogja elfogadni azt sem, hogy a nemzetiségi kérdések kétoldalú ügyet jelentenének, ugyanis nemzetközi szabványok és NATO-megállapodások rögzítik a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartási kötelezettségét – húzta alá. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette azt is, hogy Magyarország sosem fogja elfogadni az oroszok ukrajnai jelenlétére való hivatkozást magyarázatként a magyar nemzeti közösség jogainak megsértésére. A kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen folyamatok zajlanak Ukrajna keleti részén – húzta alá. Magyarország azt várja a szövetségesektől, hogy tegyék világossá Ukrajna számára, hogy a NATO-val való szorosabb együttműködés előfeltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek között a kisebbségi jogok védelme is szerepel – tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Ivan Korčok szlovák külügyminszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán, Brüsszelben 2021. március 24-én
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ahhoz, hogy az érintett országok új forrásokból tudjanak gázt vásárolni, új energiaforrásokra, új infrastruktúrára, új útvonalakra és fejlesztésekre van szükség. Az energiaforrások beszerzésének bővítéséhez szükség van az új gázvezetékek építésének támogatására, illetve arra, hogy az érintett vállalatok ne pusztán pénzügyi szempontból, hanem stratégiailag tekintsenek erre – tette hozzá. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Oroszországgal ápolt kapcsolatok kommunikációs csatornái nyitva maradnak a sarkalatos kérdések tekintetében fontos együttműködés fenntartására, illetve a tekintetben, hogy a következő időszakot kevésbé fogja meghatározni a kelet-nyugati szembenállás.

– Nekünk, közép-európaiaknak az az érdekünk, hogy kulturált, nyugodt és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd legyen Kelet és Nyugat között

– fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszolva azt közölte, Magyarország a vakcinabeszerzésre sosem ideológiai alapon tekintett. Itt lenne az ideje, hogy hazai és nemzetközi szinten is az oltásellenes, ideológiai alapra helyezett propagandát mindenki abbahagyja – tette hozzá Szijjártó Péter.