Újragondolásra vár az uniós-török migrációs megállapodás

Feszültségcsökkentés és a bizalomépítés váltja az ellenségeskedést a török–uniós kapcsolatokban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök integet, miközben videokonferencia keretében tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Fotó: - Forrás: MTI/AP/Török elnökség

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt került pecsét az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásra – többek között ez az egyik apropója, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök az Európai Unió vezetőivel, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével egyeztetett pénteken. A videóbeszélgetést szándékosan időzítették az uniós országok állam- és kormányfőinek jövő héten esedékes csúcstalálkozójára, azon ugyanis a blokk vezető politikusainak a napirend szerint meg kell vitatniuk az Ankarával fenntartott kapcsolatok és a 2016-os migrációs megállapodás jövőjét is.

Recep Tayyip Erdogan török elnök integet, miközben videokonferencia keretében tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

Fotó: MTI/AP/Török elnökség

Az uniós–török kétoldalú viszony márpedig nem volt konfliktusoktól mentes az elmúlt hónapokban: tavaly novemberben az uniós tagországok külügyminiszterei például egészen idén novemberig meghosszabbították azokat az Ankara elleni szankciókat, amelyeket a Földközi-tenger Ciprushoz közeli, keleti térségében végzett – az EU által jogellenesnek tartott –, tenger alatti földgázmezők után kutató Törökország fúrási tevékenységeire adott válaszul fogadtak el még 2019-ben. Ennél is nagyobb konfliktusforrás azonban a migráció: emlékezetes, hogy Erdoğan tavaly február végén bejelentette, nem kívánja tovább visszatartani az Európai Unió területére igyekvő menekülteket. Bár Görögországnak – az EU vezetésének határozott támogatásával – végül sikerült megvédenie az unió külső határait, a kétoldalú viszony újabb komoly sérüléseket szenvedett el. A felek azonban, úgy tűnik, elkötelezettek a kapcsolatok helyreállítása mellett – legalábbis erre utal, hogy Ursula von der Leyen a videókonferencia után arról beszélt: Erdoğannal megvitatták annak a lehetőségét, hogy a jövő heti uniós csúcs után a bizottsági elnök akár személyesen is Törökországba látogathat.

A török elnök a videóbeszélgetést követően szintén békülékeny hangnemben nyilatkozott az uniós vezetőkről. Mint fogalmazott: mindent meg kell tenni a török–EU együttműködés előmozdítása érdekében, beleértve a felső szintű párbeszéd újraindítását. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy egyre nagyobb a Törökországra nehezedő migrációs nyomás, az EU-t pedig emlékeztette: elengedhetetlen a török állampolgárok schengeni vízummentességének megadása, a vámunió kiszélesítése, valamint Törökország uniós csatlakozási folyamatában a tárgyalási fejezetek megnyitásának újragondolása.

Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) által a héten közzétett jelentésből egyébként egyértelműen az derült ki, hogy a tavalyi évhez képest drasztikusan csökkent a Törökországból Görögország felé irányuló migráció. A dél-európai ország tengeri és szárazföldi határán februárban és januárban is csupán hétszáz körüli illegális határátkelési kísérletet észleltek, ami nyolcszázalékos csökkenés az előző év azonos időszakában rögzített adatokhoz képest. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest kétszer annyi, mintegy 3300 illegális határátlépést jeleztek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett adatokból egyébként az derül ki, hogy Olaszországba idén már több mint hatezer illegális határátlépő érkezett, míg Görögországba alig több, mint ezer.