Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A közvélemény-kutatásokban kimutatott népszerűsége ellenére nem Markus Södert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét szavazta meg kancellárjelöltjének a német Kereszténydemokrata Unió (CDU).
A nagyobbik testvérpárt szövetségi választmánya kedd hajnalban nagy többséggel elfogadta, hogy Armin Laschet pártelnök legyen a CDU/CSU pártszövetség közös jelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
A CDU-pártelnök által hétfőn összehívott, online formában megtartott rendkívüli választmányi ülésen hat órán át folytatott vita után született meg a döntés.
A testület szavazati joggal rendelkező negyvenhat tagja közül harmincegyen Armin Laschetre, kilencen pedig Markus Söderre voksoltak
– a titkos szavazáson hatan tartózkodtak. Armin Laschet így 77,5 százalékos támogatottságot szerzett a választmánytól – tájékoztat az MTI.
– Készen állok indulni a választáson a pártszövetség nevében – jelentette ki Laschet a voksolás után.
– A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz az uniópártok kancellárjelöltje. A CSU elfogadja a döntést, és harag nélkül, teljes erővel támogatja a CDU vezetőjét
– közölte Söder pártja müncheni székházában tett sajtónyilatkozatában. Hozzátette, hogy az CDU/CSU szövetsége csak akkor lehet sikeres, ha egységes.
A testvérpárti szövetségen belül április 11-én kezdődött a heves csatározás, amikor Söder kijelentette, hogy szintén indul a kancellári jelöltségért. Ennélfogva pedig Laschet és Söder, Észak-Rajna–Vesztfália és Bajorország – Németország két legnépesebb tartományának – kormányfői egymás vetélytársaivá váltak.
Laschetet idén választották meg a CDU elnökévé, és a pártszövetség hagyományai szerint a kancellárjelöltség őt illeti meg mint a szövetség nagyobbik – a tizenhat német tartomány közül tizenötben működő – tagjának vezetőjét. A kérdés azonban a CDU-t is megosztotta, és több vezető politikus, köztük elnökségi és választmányi tagok is a pártelnöknél népszerűbb bajor kormányfő jelölését javasolták. Arra hivatkoztak, hogy
a pártszövetség Markus Söder vezetésével nagyobb eséllyel lehetne sikeres a Bundestag-választáson, mivel a választók is többnyire őt támogatják.
Németország kormányfőjét ugyanakkor nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, amely azt az üzenetet közvetíti a választóknak, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezetheti. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője is, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.
Ha a németek közvetlenül választhatnák a kancellárjelöltjüket, Söder nagy fölénnyel győzne – derül ki a Forsa piac- és közvélemény-kutató intézet április 13–16. között végzett felméréséből. A közvélemény-kutatás alapján a bajor kormányfőt az állampolgárok negyven százaléka szerette volna a kancellári székben látni.
A Zöldek tegnapelőtt megválasztott jelöltjére a választók huszonhárom százaléka szavazna, míg Laschet támogatottsága csupán tizenkilenc százalékos.
A közvélemény-kutatás szerint a CDU-elnököt szorosan követi a szociáldemokraták (SPD) jelöltje, Olaf Scholz pénzügyminiszter tizenhat százalékkal. A felmérés arra is rávilágít, hogy a CDU öngólt rúgott Laschet megválasztásával. Az eredmények szerint ugyanis
a CDU/CSU-támogatók mindössze kétharmada szavaz majd a pártszövetségre Laschet jelöltségével. A válaszadók harmincöt százaléka úgy nyilatkozott, hogy inkább más pártra vagy senkire sem adja le a voksát az őszi választáson, ha a CDU-pártelnök a kancellárjelölt.
A centrista Laschetre Merkel örököseként tekintenek a CDU-n belül, ám a pártszövetség népszerűségének csökkenése a tizenhat éves merkeli hatalom végét jelentheti. Leginkább a rossz járványkezelés az oka annak, hogy a CDU/CSU pártszövetség országos választói támogatottsága egyre alacsonyabb, a legutóbbi felmérések szerint 29-31 százalék körüli. A Laschet-Söder-vita pedig szintén nem tett jót a már egyébként is megtépázott konzervatív blokknak. A második helyen álló Zöldek népszerűsége viszont egyre magasabb, jelenleg az állampolgárok körülbelül 20-23 százaléka támogatja őket. A párt győzelme esetén még akár meg is kerülheti a CDU/CSU-t. Az egyik esetleges kormánykoalíció az úgynevezett „jelzőlámpa-szövetség”, azaz hogy a Zöldek a szociáldemokratákkal, valamint a liberálisokkal (FPD) lépnek koalícióra. Az ökopárt történelme során először – a nyilvánosság előtt folytatott viták és kiszivárogtatások nélkül – választotta ki saját kancellárjelöltjét. Angela Merkel után a negyvenéves Annalena Baerbock a második olyan női politikus, aki indul az ország legmagasabb kormányzati tisztségéért.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Menczer Tamás: A Tisza Párt szerint a magyarok véleményét le kell húzni a wc-n!
Szektatáborban razziázott a rendőrség, elképesztő, mit használtak a meditáláshoz
Kiadták a figyelmeztetést havazás miatt: ezekben a vármegyékben 5 centinél is több hó hullhat
Orbánról faggatta a Welt a Magyarországra költözött németeket: meglepődtek a válaszon
Dancing with the Stars: Nemcsak Andrei Mangra keveredett botrányba, őket zárták ki a műsorból
Fordulat: Karácsony Gergely döntött a főpolgármester-helyettesekről – óriási meglepetés Budapesten
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Egyik kedvenc pályáján tér vissza Lindsey Vonn
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Putyin interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
