Egység helyett maradt a megosztottság az Egyesült Államokban

Századik hivatalban töltött napja alkalmából tartott programbeszédet a kongresszusban Joe Biden amerikai elnök, két újabb, az állam gazdasági szerepét jelentősen növelő reformjavaslatot vázolt fel. A lapunk által megkérdezett politikatudós szerint a javaslatokkal komoly érdek- és értékütközések középpontjába lavírozza adminisztrációját, miközben a társadalmi megosztottság még mindig sokkal erősebb az egységre való törekvés igényénél.

Joe Biden amerikai elnök (k) elmondja kongresszusi országértékelõ beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án. Mögötte Kamala Harris amerikai alelnök (b) és Nancy Pelosi az amerikai képviselõház demokrata párti elnöke tapsol. MTI/AP/Getty Images North America/Chip Somodevilla Fotó: Chip Somodevilla

Elnökségének első száz napja alatt több fontos reformot keresztülvitt a törvényhozáson Joe Biden, a helyi idő szerint szerda este a kongresszus két háza előtt elmondott programbeszédében pedig további reformcsomagokat helyzett kilátásba, amellyel gyökeresen átalakítaná az állam szerepét, ennek ellenére azonban a közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy az ígéret beteljesülésének, miszerint a társadalmi megosztottságot a hivatalba lépése után nemzeti egység váltja fel, továbbra sincs nyoma az Egyesült Államokban – még ha az amerikai elnök elmúlt három hónapban hozott intézkedései között akadnak is olyanok, amelyek a demokrata és a republikánus szavazók között egyaránt népszerűek.

– Biden beszéde a stílusát és a társadalom felé közvetíteni kívánt üzeneteit tekintve egyértelműen nyugodt hangvételű volt, viszont a javasolt reformcsomagokkal komoly érdek- és értékütközések középpontjába lavírozza adminisztrációját

– értékelte lapunk megkeresésére az elnök szavait Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője.

Joe Biden amerikai elnök (középen) elmondja kongresszusi országértékelő beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án. Mögötte Kamala Harris amerikai alelnök (balra) és Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke tapsol
Fotó: MTI/AP/Getty Images North America/Chip Somodevilla

Növelnék az állam szerepét

Az amerikai elnök a beszédében ugyanis a kongresszusban márciusban keresztülvert – a koronavírus okozta károkat enyhíteni hivatott – 1900 millárd dolláros gazdaságélénkítő csomagját követően két újabb, az állam gazdasági szerepét jelentősen növelő reformjavaslatot vázolt fel: ezek közül az egyik egy 2250 milliárd dollár értékű infrastruktúra-fejlesztő csomag, amellyel kapcsolatban Biden hangsúlyozta: az amerikai foglalkoztatási terv milliónyi jól fizető munkahelyet fog teremteni, olyan munkahelyeket, amelyek segítségével az amerikaiak fel tudják nevelni a családjukat, s emberek millióinak fog segíteni, hogy visszatérhessenek a munkahelyükre. A másik pedig egy további, 1800 milliárd dollár értékű csomag, amelyet a Biden-adminisztráció különböző oktatási, illetve családtámogatási programokra fordítana, ráadásul az Amerikai családok terve néven ismertté vált intézkedéstervezet sokkal kiterjedtebb annál, mint amire akár egy héttel korábban számítani lehetett. Ezzel kapcsolatban a John McCain-díjas Mártonffy Balázs úgy fogalmazott:

szinte már az 1929-es pénzügyi válság utáni talpra állásért felelős Franklin D. Roosevelt New Deal néven ismertté vált reformjához hasonló, az állam gazdasági szerepét jelentősen növelő javaslatokról lehet beszélni, ami tehát jelentősen megnövelné az Egyesült Államok kormányának a szerepét.

A megosztottság nem enyhül

A politikatudós szerint azonban az amerikai társadalom megosztottsága mostanra olyan nagymértékű, hogy a fogalmakat tekintve sincs egyetértés, ez pedig tovább nehezíti Biden útját a tervei megvalósításához. – A demokraták körülbelül nyolcvan százaléka például úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok mint nemzet rasszista, miközben ugyanez a szám a republikánusoknál csak harminc százalék körüli – magyarázta a kutató, utalva arra, hogy ez a komoly, a két tábor szavazóbázisában meglévő különbség is magyarázza, miért tartotta fontosnak Joe Biden, hogy beszédében külön kitérjen a „szisztematikus rasszizmus” elleni nemzeti összefogásra. Biden beszédében ugyanis arra kérte a kongresszust, hogy

május végéig, George Floyd halálának első évfordulójáig fogadja el a rendőrség megreformálását célul kitűző – az alsóház által már jóváhagyott – javaslatokat, amelyet elengedhetetlennek nevezett a bűnüldöző szervek és az emberek közötti bizalom helyreállításához. A republikánusok ellenvetéseire utalva úgy fogalmazott: – Együtt kell működnünk, hogy konszenzusra jussunk.

A pártvonalak nem kopnak

– Kifogásolták továbbá a Republikánus Párt részéről, hogy az amerikai elnök nem tett említést arról, hogy évtizedek óta nem látott tömegek torlódtak fel az ország déli határánál – mutatott rá Mártonffy Balázs. Biden ugyan kitért a bevándorlás kérdésére, de csupán annyit hangoztatott: az az Egyesült Államok szempontjából nélkülözhetetlen, felszólította ezért a törvényhozókat, hogy tegyenek lépéseket azon emberek felé, akik állampolgárságra vágynak.

– Harminc éve beszélnek a politikusok a bevándorlási reformról, de semmit nem tettek. Ezt ideje kijavítani

– fogalmazott.

A The Economist című brit hetilap mindenesetre egy összehasonlító grafikont készített Biden századik hivatalban töltött napja apropóján, amelyben összehasonlította az amerikai elnök és elődei népszerűségét ugyanebben az időszakban. Ebből kiderült, hogy Biden eddigi teljesítményével a demokraták 86 százaléka elégedett, míg a függetleneknek csupán a 39 százaléka, a republikánusoknak pedig mindössze a 15 százaléka.

Donald Trump előző elnökkel az első száz hivatalban töltött napját követően a republikánusok 84 százaléka, a pártfüggetlenek 38 százaléka, a demokratáknak pedig a 13 százaléka volt elégedett.

A különbség tehát elenyésző a két elnök között, ami azt igazolja, hogy hiába a népszerű intézkedések, illetve a koronavírus-járvány kezelésében elért eredmények, a közvélemény továbbra sem mozdul a rögzült pártvonalaktól az egység felé.