Elnökségének első száz napja alatt több fontos reformot keresztülvitt a törvényhozáson Joe Biden, a helyi idő szerint szerda este a kongresszus két háza előtt elmondott programbeszédében pedig további reformcsomagokat helyzett kilátásba, amellyel gyökeresen átalakítaná az állam szerepét, ennek ellenére azonban a közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy az ígéret beteljesülésének, miszerint a társadalmi megosztottságot a hivatalba lépése után nemzeti egység váltja fel, továbbra sincs nyoma az Egyesült Államokban – még ha az amerikai elnök elmúlt három hónapban hozott intézkedései között akadnak is olyanok, amelyek a demokrata és a republikánus szavazók között egyaránt népszerűek.
– Biden beszéde a stílusát és a társadalom felé közvetíteni kívánt üzeneteit tekintve egyértelműen nyugodt hangvételű volt, viszont a javasolt reformcsomagokkal komoly érdek- és értékütközések középpontjába lavírozza adminisztrációját
– értékelte lapunk megkeresésére az elnök szavait Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője.
Fotó: MTI/AP/Getty Images North America/Chip Somodevilla
Növelnék az állam szerepét
Az amerikai elnök a beszédében ugyanis a kongresszusban márciusban keresztülvert – a koronavírus okozta károkat enyhíteni hivatott – 1900 millárd dolláros gazdaságélénkítő csomagját követően két újabb, az állam gazdasági szerepét jelentősen növelő reformjavaslatot vázolt fel: ezek közül az egyik egy 2250 milliárd dollár értékű infrastruktúra-fejlesztő csomag, amellyel kapcsolatban Biden hangsúlyozta: az amerikai foglalkoztatási terv milliónyi jól fizető munkahelyet fog teremteni, olyan munkahelyeket, amelyek segítségével az amerikaiak fel tudják nevelni a családjukat, s emberek millióinak fog segíteni, hogy visszatérhessenek a munkahelyükre. A másik pedig egy további, 1800 milliárd dollár értékű csomag, amelyet a Biden-adminisztráció különböző oktatási, illetve családtámogatási programokra fordítana, ráadásul az Amerikai családok terve néven ismertté vált intézkedéstervezet sokkal kiterjedtebb annál, mint amire akár egy héttel korábban számítani lehetett. Ezzel kapcsolatban a John McCain-díjas Mártonffy Balázs úgy fogalmazott:
szinte már az 1929-es pénzügyi válság utáni talpra állásért felelős Franklin D. Roosevelt New Deal néven ismertté vált reformjához hasonló, az állam gazdasági szerepét jelentősen növelő javaslatokról lehet beszélni, ami tehát jelentősen megnövelné az Egyesült Államok kormányának a szerepét.
A megosztottság nem enyhül
A politikatudós szerint azonban az amerikai társadalom megosztottsága mostanra olyan nagymértékű, hogy a fogalmakat tekintve sincs egyetértés, ez pedig tovább nehezíti Biden útját a tervei megvalósításához. – A demokraták körülbelül nyolcvan százaléka például úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok mint nemzet rasszista, miközben ugyanez a szám a republikánusoknál csak harminc százalék körüli – magyarázta a kutató, utalva arra, hogy ez a komoly, a két tábor szavazóbázisában meglévő különbség is magyarázza, miért tartotta fontosnak Joe Biden, hogy beszédében külön kitérjen a „szisztematikus rasszizmus” elleni nemzeti összefogásra. Biden beszédében ugyanis arra kérte a kongresszust, hogy
május végéig, George Floyd halálának első évfordulójáig fogadja el a rendőrség megreformálását célul kitűző – az alsóház által már jóváhagyott – javaslatokat, amelyet elengedhetetlennek nevezett a bűnüldöző szervek és az emberek közötti bizalom helyreállításához. A republikánusok ellenvetéseire utalva úgy fogalmazott: – Együtt kell működnünk, hogy konszenzusra jussunk.
