Összefüggés van az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződés között?

Az Európai Bizottság egyelőre szűkszavúan kommentálta az Európa-szerte vihart kavart hírt.

Kaposvár, 2021. március 30. Az újonnan érkezett AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagok átvételkor Kaposváron, a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fõosztálya raktárában 2021. március 30-án. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között – jelentette ki Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak adott interjúban úgy fogalmazott:

véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés a vakcina és az utóbbi hetekben az oltásokat követően tapasztalt vérrögképződéses esetek között, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.

– A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk – mondta Cavaleri, hozzátéve, hogy igyekeznek pontos képet kapni arról, hogy mi történik, hogy pontosan lássák, hogyan váltja ki ezt a reakciót az oltóanyag. Utalt arra, hogy az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti ennek az összefüggésnek a fennállását.

Az Európai Bizottságot is meglepték az elhangzottak

Kedden az EU végrehajtó testülete, a vakcinabeszerzésért felelős Európai Bizottság csak szűkszavúan kommentálta az Il Messaggeroban elhangzottakat. Stefan De Keersmaecker, az ügyben illetékes bizottsági szóvivő szerint az EMA e percekben is vizsgálódik, az AstraZeneca-ügyben pedig csakis a tudományosan megalapozott vélemények számítanak.

Brüsszelben az Európa-szerte vihart kavart interjúról sem volt előzetesen tudomásuk: mint azt közölték, a szóban forgó sajtómegjelenés az EMA hatáskörébe tartozik.

A gyógyszerügynökség korábban április 9-re időzítve tervezett sajtótájékoztatót, így megeshet, hogy csak pénteken közölnek részletes információt az ügyben. Az Európai Bizottság az április 9-i bejelentés tényét sem erősítette meg.

Az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben Fotó: MTI/AAP/Dan Himbrechts

Nem új keletű a gyanú

A brit–svéd gyógyszergyár korábban többször leszögezte, hogy semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát.

Néhány héttel ezelőtt még az EMA is úgy foglalt állást, nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca oltóanyaga okozott volna vérrögképződést.

Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be. Hasonló véleményre jutott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is.

A gyanú egyáltalán úgy merült fel, hogy Európa-szerte több olyan esetet jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) kimutatása szerint az Oxford–AstraZeneca-oltóanyagból eddig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája, és hét páciens meghalt. A brit hatóság ugyanakkor – az EMA eddigi álláspontjával összhangban – azt hangsúlyozta, hogy az adatok változatlanul arra vallanak, hogy e vakcina alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat. Ezek után átmenetileg több ország felfüggesztette a vakcina használatát.