Bejelentette lemondását hétfőn a svéd kormányfő, a napokban a különböző svéd pártok fognak egymással tárgyalni és igyekeznek új kormányt alakítani, elkerülve az előre hozott választás kiírását. Stefan Löfven június 21-én veszítette el a Svéd Demokraták (SD) nevű radikális jobboldali párt által a miniszterelnök ellen benyújtott benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.
– Ez a legnehezebb politikai döntés, amit meghoztam
– nyilatkozta Löfven a lemondását bejelentő sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, olyan döntésre törekedett, mely Svédország érdekét szolgálja.
Ez volt az első alkalom Svédországban, hogy bizalmatlansági indítvánnyal a törvényhozás megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől. A szociáldemokrata politikus lemondásával a törvényhozás elnökének, Andreas Norlennek a vezetésével tárgyalások kezdődnek egy esetleges új kormány megalakításáról. A 349 fős parlamentben Löfven szociáldemokrata pártjának van a legtöbb, száz képviselője. Stefan Löfven 2014-ben lett miniszterelnök, a legutóbbi, 2018-as választások után a zöldekkel megalakított kisebbségi kormány élén állt, külső támogatásra szorulva. A kabinet ügyvivőjeként a helyén marad, amíg a parlament elnöke tárgyalásokat folytat a svéd pártok vezetőivel, amennyiben azonban nem sikerül az új kormány megalakítása, megtarthatják az előre hozott választást, várhatóan idén szeptemberben.
– A soron következő választásig egy év van hátra, azonban tekintettel a rendkívüli járványhelyzetre és az ezzel járó kihívásokra, az előre hozott voksolás megtartása nem lenne a legjobb Svédország számára
– magyarázta a lemondatott miniszterelnök, aki egyébként bírálta a Svéd Demokratákat, mondván, ők a felelősek a jelenlegi kormányválságért.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund
Annie Lööf, a szociáldemokrata–zöld kormányt kívülről támogató liberális Centrum Párt vezetője már a múlt héten közölte, újra akarják tárgyalni a Szociáldemokrata Párt és a Zöld Párt, valamint a Centrum Párt és a Liberálisok között a 2018. szeptemberi választások után, 2019-ben létrejött „januári megállapodást”, amely lehetővé tette Löfven számára a kormányalakítást a Centrum Párt és a Liberálisok külső támogatásával. A konzervatív Szövetség koalíció ugyanakkor jelezte: támogatnák Löfvent a kormány élén, de nem akarnak összefogni a radikális jobboldali Svéd Demokratákkal, sem pedig a Baloldali Párttal. A Svédország második legnagyobb pártjának számító, konzervatív Mérsékelt Párt részéről jelezték, hogy vezetőjüket, Ulf Kristenssont szánják a miniszterelnöki tisztségre. Egyik oldal sem szeretne együttműködni az általuk szélsőségesnek tartott SD-vel.
