Löfven ellen szavaztak, összeomlott a svéd kormány

Jövő héten kiderül, lesz-e előre hozott választás, vagy a parlament veszi kézbe az ügyet.

Stockholm, 2020. április 22. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésrõl tartott stockholmi sajtóértekezleten 2020. április 22-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund Fotó: Anders Wiklund

Megszavazta a svéd parlament hétfőn Stefan Löfven miniszterelnök ellen a Svéd Demokraták (SD) nevű radikális jobboldali párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A javaslatot a 349 tagú törvényhozás 181 igen, 109 nem szavazat ellenében fogadta el, 51 tartózkodással. A 63 éves szociáldemokrata Löfven az első svéd miniszterelnök – 2014-ben lépett hivatalba –, aki megbukott egy ilyen voksoláson.

– Nincs mit megtapsolnunk, de ez a demokráciánk kifejezésének egy fontos mozzanata

– jelentette ki a jobbközép ellenzéki Mérsékelt Koalíciós Párt egy képviselője. Jimmie Åkesson, a Svéd Demokraták párt vezetője pedig úgy véli, Löfvennek soha nem szabadott volna hatalomra kerülnie, ugyanis a politikus vezette kormány káros egész Svédország számára.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök az első kormányfő, aki ellen bizalmatlansági indítványt szavaztak meg
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Az ország törvényei értelmében két forgatókönyv jöhet szóba: a kormányfőnek le kell mondania – megbízva a parlament elnökét egy új kormány megalakításának feladatával –, vagy előre hozott választást kezdeményezhet, amelyet három hónapon belülre kell kiírnia. Ennek ellenére egyébként a 2022 őszén esedékes, „menetrend szerinti” parlamenti választásokat mindenképp meg kell majd tartani. Ha viszont Löfven nem akar a jövő évi előtt egy újabb választást, akkor az egész kormánynak távoznia kell, és a házelnöknek szükséges tárgyalásokat kezdeményeznie a pártokkal annak érdekében, hogy új kormányt lehessen létrehozni.

– Az indítványt támogató pártok nem tudnak új kormányt alakítani

– szögezte le Löfven a szavazást követően, hozzátéve: megbeszéléseket kezdeményez a többi párttal, és egy héten belül bejelenti további szándékait. A lemondatott kormányfő múlt csütörtökön arról biztosította Svédországot, hogy olyan döntést fognak meghozni, ami szerintük a legjobb az ország számára.

Egyelőre még nem világos, hogy ki alakíthatna új kormányt, a szakértők véleménye pedig megoszlik abban a kérdésben, hogy van-e esély az új választás kiírására a jövő évi előtt. Több elemző, köztük Anders Sannerstedt, a Lund Egyetem politológusa kevés esélyt lát arra, hogy a svédek szavazni fognak a közeljövőben. Amennyiben a házelnök tárgyalásokat kezd az új miniszterelnök személyéről, nem zárható ki Löfven újbóli jelölése sem.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a balközép és a jobbközép tömb támogatottsága nagyon hasonló,

miközben továbbra is Löfven szociáldemokrata pártja vezet: a szavazatok 25,8 százalékát szerezné meg a 2018-ban elért 28,3 százalékhoz képest. A második helyen állnak a Mérsékeltek 22,4 százalékkal (korábban 19,8 százalékot kaptak), a harmadik pedig a bevándorlásellenes SD 20,2-vel (2018-ban 17,5). Úgy tűnik, hogy az eddig szalonképtelennek tartott Svéd Demokratákkal is koalícióra lépnének a jobboldali pártok. – Úgy látom, sokat változott a retorikájuk az elmúlt években – nyilatkozta még januárban Ulf Kristersson, a Mérsékeltek vezetője, mondván: az SD konstruktív partner volt a koronavírus-járvány kezelésében, a rendfenntartás kérdésében, a migrációs és az energiapolitika alakításában.

A felmérésekből is kitűnik, hogy az elmúlt évek kormányzásával a svédek jelentős része nincs megelégedve: elég csak a korlátlan bevándorlási politikát, a romló gazdasági mutatókat, a munkanélküliség emelkedését és legfőképpen az elszabaduló bűnözést nézni.

Löfven szociáldemokrata pártja kisebbségben kormányoz a zöldekkel együtt, eddig pedig a Baloldali Párt és két kisebb, jobbközép párt támogatását élvezte. Az SD még csütörtökön nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök ellen, miután a Baloldali Párt is közölte: nem támogatják többé Löfven kormányát, mivel a kormányfő szerintük nem teljesítette a 48 órás ultimátumot az albérletekről szóló, vitatott törvénytervezettel kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki pártnak számító Mérsékelt Koalíciós Párt és a kereszténydemokraták korábban azt mondták, hogy támogatni fogják a Löfven elleni bizalmatlansági indítványt. A törvényjavaslat egyebek között lehetővé tenné, hogy az új építésű ingatlanok esetében a bérleti díjról közvetlenül a bérbeadó és a bérlő egyezzen meg egymással. A szabályozás különösen fontos Svédországban, ugyanis a 10,3 millió lakosú országban a háztartások közel harminc százaléka lakik bérlakásban, amelyből összesen 1,5 millió van – ezek főként a nagy ingatlanbefektető és -kezelő cégek tulajdonában állnak. Az önmagát szocialista, feminista és ökopártként meghatározó Baloldali Párt ultimátumot adott a kormánykoalíciónak: ha a kabinet nem ejti a javaslatot vagy kezd tárgyalásokat a lakásbérlők érdekvédelmi szervezetével, felfüggesztik a kormány támogatását a parlamentben.