Belarusz hátat fordít Európának

Ha a Belarusz elleni uniós szankciók célja az volt, hogy jobb belátásra bírják Aljakszandr Lukasenka elnököt, hát csak az ellentétes hatást váltották ki. Minszk inkább hátat fordít az Európai Uniónak, és kelet felé néz. Még akkor is, ha ez majd neki fáj jobban.

2021. 06. 29. 21:00
LUKASENKA, Aljakszandr; PUTYIN, Vlagyimir
Biskek, 2019. június 14. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélget a Kínát, Indiát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Pakisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján Biskekben 2019. június 14-én. MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin Fotó: Alekszej Druzsinyin
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Visszavágott Belarusz az Európai Uniónak, amiért a múlt heti csúcstalálkozón a tagállamok vezetői újabb gazdasági szankciókat hagytak jóvá az emberi jogok súlyos megsértése és az elnyomás fokozódása, valamint a Ryanair járatának minszki kényszerített leszállása miatt. Minszk egyrészt közölte, hogy megtiltja a beutazást azoknak az uniós tisztségviselőknek, akiknek köze volt a szankciók elrendeléséhez, bár az nem egyértelmű, hogy ez kikre vonatkozik, hiszen a büntetőintézkedésekről a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács határozott. Másrészt példátlan módon felfüggesztették tagságukat a keleti partnerség programban, valamint az együttműködést az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés terén. Ezeken kívül állítólag további gazdasági természetű válaszlépéseket is terveznek.

Csakhogy a visszavágás valószínűleg jobban fog fájni Belarusznak, mint az Európai Uniónak.

A keleti partnerséget 2009-ben hívták életre azzal a céllal, hogy megerősítse a társult hat állam (lásd grafikánkat) politikai és gazdasági integrációját. Az Európai Unió előszobájának azért túlzás lenne hívni, de azért megkönnyítette az együttműködést olyan területeken, mint a szabadkereskedelem, a vízumliberalizáció, a már említett illegális bevándorlás vagy akár a koronavírus-járvány elleni küzdelem.

Ráadásul a tagság pénzügyi előnyökkel is jár.

Uniós statisztikák szerint 2014 és 2020 között Belarusz 170 millió euró (nagyjából hatvanmilliárd forint) támogatást kapott, az összeget éppen 2016-ban emelték meg évi harmincmillió euróra.

A tagság felfüggesztésével minden bizonnyal ezek a pénzcsapok is elzárulnak majd. Nemrégiben egyébként napvilágot is láttak olyan híresztelések, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök ezeket a forrásokat a saját céljaira használhatta fel, uniós tisztségviselők azonban tagadták ezeket az értesüléseket.

A gazdasági szálak elvágása már csak azért is érzékenyen érintené Belaruszt, mert Oroszország után az Európai Unió a második legnagyobb kereskedelmi partnere. Az Európai Beruházási Bank az elmúlt öt évben ugyancsak több mint 530 millió eurót pumpált a belarusz gazdaságba. Az elfordulást mégis világosan mutatja, hogy Roman Golovcsenko belarusz kormányfő korábban arról beszélt, hogy Kína önmagában fel tudná váltani az európai és az amerikai technológiák kilencven százalékát, ráadásul Oroszországra is számíthatnak.

Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin előző találkozója Moszkvában, 2021. április 21-én. Van kihez fordulni.
Fotó: Kremlin.ru

– Tömegével szoktuk itt elfogni a migránsokat. Most ezt felejtsétek el, majd ti elkapjátok őket magatok!

– ígérte már májusban Aljakszandr Lukasenka, attól mégis túlzás lenne tartani, hogy Belarusz majd az Európai Unióra szabadítja a migránsokat. Litvánia már a múlt hónapban is azzal vádolta Minszket, hogy szándékosan rájuk szabadította az illegális bevándorlókat, ami így 198 határátlépőt jelentett 12 nap alatt. Tekintve, hogy 2017 és 2020 között a számuk évente nem haladta meg a 90-et, az emelkedés jelentősnek, de azért korántsem kezelhetetlennek tűnik. Hasonló tapasztalatokról számoltak be Lengyelország felől is, főként szírek, irakiak, csecsenek próbáltak bejutni az Európai Unió területére.

Az Európai Unióban az első reakció a csalódottságé volt. – Belarusz ismét lépett egyet hátrafelé – kesergett Twitter-oldalán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor minden ajtót még nem zártak be, az unió minszki nagykövete, Dirk Schuebel nem lett kiutasítva, brüsszeli egyeztetések után visszatérne a szolgálati helyére. – Mindig lesz hely egy demokratikus Belarusz számára a partnerségünkben – üzente Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.