Belarusz hátat fordít Európának

Ha a Belarusz elleni uniós szankciók célja az volt, hogy jobb belátásra bírják Aljakszandr Lukasenka elnököt, hát csak az ellentétes hatást váltották ki. Minszk inkább hátat fordít az Európai Uniónak, és kelet felé néz. Még akkor is, ha ez majd neki fáj jobban.

Biskek, 2019. június 14. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélget a Kínát, Indiát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Pakisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján Biskekben 2019. június 14-én. MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin Fotó: Alekszej Druzsinyin

Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin előző találkozója Moszkvában, 2021. április 21-én. Van kihez fordulni.
Fotó: Kremlin.ru

– Tömegével szoktuk itt elfogni a migránsokat. Most ezt felejtsétek el, majd ti elkapjátok őket magatok!

– ígérte már májusban Aljakszandr Lukasenka, attól mégis túlzás lenne tartani, hogy Belarusz majd az Európai Unióra szabadítja a migránsokat. Litvánia már a múlt hónapban is azzal vádolta Minszket, hogy szándékosan rájuk szabadította az illegális bevándorlókat, ami így 198 határátlépőt jelentett 12 nap alatt. Tekintve, hogy 2017 és 2020 között a számuk évente nem haladta meg a 90-et, az emelkedés jelentősnek, de azért korántsem kezelhetetlennek tűnik. Hasonló tapasztalatokról számoltak be Lengyelország felől is, főként szírek, irakiak, csecsenek próbáltak bejutni az Európai Unió területére.

Az Európai Unióban az első reakció a csalódottságé volt. – Belarusz ismét lépett egyet hátrafelé – kesergett Twitter-oldalán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor minden ajtót még nem zártak be, az unió minszki nagykövete, Dirk Schuebel nem lett kiutasítva, brüsszeli egyeztetések után visszatérne a szolgálati helyére. – Mindig lesz hely egy demokratikus Belarusz számára a partnerségünkben – üzente Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos is.