Belarusz Ázsiára cserélheti Európát

A nyugati szankciók miatti kár aligha fogja meghaladni az évi GDP három százalékát – vélekedett a hétvégén a belarusz miniszterelnök, Roman Golovcsenko. A politikus szerint inkább a Belaruszban dolgozó európai vállalatoknak van mitől tartaniuk, az ország pedig az ázsiai kapcsolatai révén be fogja hozni a gazdasági veszteséget. A Ryanair utasszállító gép május végi földre kényszerítése miatt az Európai Unió újabb, az európai légteret érintő szankciókat fogadott el, de júniusban jöhetnek az addiginál sokkal komolyabb gazdasági korlátozások is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó magyarországi belarusz nagykövet szerint ugyanakkor a szankciók nem a rendszert, hanem elsősorban a belarusz lakosságot büntetik.

Mihail Misusztyin orosz minisztererelnököt (b) fogadja Roman Golovcsenko fehérorosz kormányfõ Minszkben 2021. május 27-én. Van kihez fordulni. Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Az orosz kormány sajtószolgálata/Dmitrij Asztahov

– Kénytelenek leszünk eltávolodni a nyugati áruktól, a nyugati technológiáktól – mondta szombaton a belarusz állami televízióban Roman Golovcsenko miniszterelnök. – Tudjuk, hogy mit mivel tudunk felcserélni, ismerjük a beszállítókat, készen állunk arra, hogy átirányítsuk magunkat. A technológiai különbség ma már minimális. Készek vagyunk áttérni többek között az ázsiai technológiákra, amelyek az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen haladtak előre – idézte Golovcsenko szavait az Interfax hírügynökség.

A belarusz kormányfő szerint Kína önmagában fel tudná váltani az európai és az amerikai technológiák kilencven százalékát, de Golovcsenko szerint Oroszországra is számíthatnak, amely „aktívan fejlődik” ezen a téren.

A politikus szerint ugyanakkor Belaruszban jelenleg is sok külföldi vállalat működik, többek között olyan országokból, amelyek „barátságtalan politikát” folytatnak. Mint mondta, ezek „elveszíthetik ezt a piacot”.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnököt (balra) fogadja Roman Golovcsenko fehérorosz kormányfő Minszkben. Van kihez fordulni
Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Az orosz kormány sajtószolgálata/Dmitrij Asztahov

Szombaton érvénybe léptek a Belarusz ellen hozott újabb európai szankciók: a helyi légitársaságokat kitiltották az Európai Unió légteréből, így az állami vállalat, a Belavia a korábbi 29 nemzetközi útvonalából húszat elveszített. Múlt csütörtökön az Egyesült Államok kilenc belarusz állami vállalat ellen hozott korlátozó intézkedéseket: a cégek már korábban is éveken keresztül szerepeltek az amerikai szankciós listákon, de 2015-ben ezt feloldották. Minszk válaszul az amerikai diplomáciai képviselet létszámát korlátozta.

We keep our word.

As of midnight any aircraft operated by Belarusian air carriers is prohibited to land in, take off from or overfly #EU territory. The formal decision was adopted today in response to the forced landing of #Ryanair flight. pic.twitter.com/XfijtKjXqi — Charles Michel (@eucopresident) June 4, 2021

„Betartjuk a szavunkat” – írta ki a Twitterre a múlt héten Charles Michel, az Európai Bizottság elnöke, az európai szankciók életbelépésére hivatkozva.

A magyarországi belarusz nagykövetség vezetője, Alekszandr Ponomarjov szerint ugyanakkor a nyugati szankciók kontraproduktívak, és elsősorban magát a lakosságot büntetik. – A szankciók bevezetése túlságosan elhamarkodottan történt, és nem nevezhető racionálisnak: a Belavia légitársaság, amelyet most kitiltottak az európai légtérből, az elmúlt években rengeteg dicséretet kapott utasoktól, politikusoktól és európai kormányoktól is a rugalmas politikájuk és a koronavírus miatti lezárások idején tanúsított magatartásuk miatt – mondta a Magyar Nemzetnek Belarusz nagykövete. – Most ez a cég lett a politikai játszmák túsza, és ez elsősorban magára az Európai Unióra fog visszaütni – a belaruszok szimpatizálnak a légitársasággal, az egyik fontos, nemzeti márkának számít – véli Ponomarjov. A belarusz nagykövet szerint ebben a helyzetben megszakadnak az emberi kapcsolatok, és ez nem a rendszert bünteti – amit a döntéshozók szeretnének elérni –, hanem végső soron a belarusz lakosságot vagy azokat a külföldieket, akik üzleti, humanitárius, kulturális vagy egyéb kapcsolatban állnak az országgal.

– Nagyon fontos lenne most, hogy ne égessük fel a hidakat, hogy megmaradjon a párbeszéd. Lehet szüneteltetni valamit, de a kapcsolatok elvágása kontraproduktív, és az ország további eltávolodásához fog vezetni

– mondta lapunknak Alekszandr Ponomarjov.

Az európai szankciók azonban itt nem állnak meg, jelenleg újabb, gazdasági jellegű korlátozások kidolgozása van folyamatban. Ezek még júniusban várhatók, és az elhangzott tervek szerint az állami vállalatok ellen irányulhatnak. A belarusz gazdaságban az olajfeldolgozó ipar kiemelt szerepet tölt be, az országot pedig a világ legnagyobb műtrágya-exportálói között tartják számon, így az újabb szankciók elsősorban ezeket a szektorokat célozhatják. Belaruszban rendkívül magas az állami szektor aránya, amely a GDP 41-43 százalékáért felelős, és a tavalyi évben az alkalmazásban lévő munkavállalók 43,4 százalékát foglalkoztatta.