Belarusz Ázsiára cserélheti Európát

A nyugati szankciók miatti kár aligha fogja meghaladni az évi GDP három százalékát – vélekedett a hétvégén a belarusz miniszterelnök, Roman Golovcsenko. A politikus szerint inkább a Belaruszban dolgozó európai vállalatoknak van mitől tartaniuk, az ország pedig az ázsiai kapcsolatai révén be fogja hozni a gazdasági veszteséget. A Ryanair utasszállító gép május végi földre kényszerítése miatt az Európai Unió újabb, az európai légteret érintő szankciókat fogadott el, de júniusban jöhetnek az addiginál sokkal komolyabb gazdasági korlátozások is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó magyarországi belarusz nagykövet szerint ugyanakkor a szankciók nem a rendszert, hanem elsősorban a belarusz lakosságot büntetik.

Mihail Misusztyin orosz minisztererelnököt (b) fogadja Roman Golovcsenko fehérorosz kormányfõ Minszkben 2021. május 27-én. Van kihez fordulni. Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Az orosz kormány sajtószolgálata/Dmitrij Asztahov

Az európai szankciók azonban itt nem állnak meg, jelenleg újabb, gazdasági jellegű korlátozások kidolgozása van folyamatban. Ezek még júniusban várhatók, és az elhangzott tervek szerint az állami vállalatok ellen irányulhatnak. A belarusz gazdaságban az olajfeldolgozó ipar kiemelt szerepet tölt be, az országot pedig a világ legnagyobb műtrágya-exportálói között tartják számon, így az újabb szankciók elsősorban ezeket a szektorokat célozhatják. Belaruszban rendkívül magas az állami szektor aránya, amely a GDP 41-43 százalékáért felelős, és a tavalyi évben az alkalmazásban lévő munkavállalók 43,4 százalékát foglalkoztatta.