Az Európai Unió és Szerbia a múlt héten megrendezett luxemburgi konferencián megnyitották a joguralmat felölelő első tárgyalási klasztert – amelyben egyebek között az igazságszolgáltatási reform, a sajtószabadság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés, az alkotmány módosítása, a háborús bűnösök szankcionálása szerepel –, de mint ahogy Ana Brnabics szerb kormányfő a köztársasági képviselőház múlt csütörtöki ülésén fogalmazott:
az év végéig újabb két klaszter nyílhat meg, hiszen az ország eleget tett minden szükséges előfeltételnek. Szerbia 2014-ben kezdte meg a társulási folyamattal kapcsolatos tárgyalásokat, és az összesen 35 fejezetből eddig 18-at nyitottak meg, ám csupán kettőt sikerült ideiglenesen le is zárni.
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos a konferencia után arról beszélt: a szerb kormányfővel folytatott beszélgetésen megállapították, hogy Szerbia figyelemre méltó fejlődést ért el a jogállamiság terén, de további eredményekre számítanak az országtól. Megerősítette egyben, hogy a bizottság készen áll arra, hogy a szlovén elnökség ideje alatt felgyorsítsa a csatlakozási folyamat dinamikáját. Várhelyi elmondta azt is, hogy a bizottság minden tagja támogatja Szerbia minél gyorsabb európai útját. Az EU illetékesei szerint ugyanakkor Belgrádnak tovább kell dolgoznia a jogállamiság kérdésén. Elismerték ugyan, hogy van előrelépés, a lényegen azonban ez már nem változtatott:
az Európai Unió tagországai egyelőre nem adtak Szerbiának zöld jelzést, hogy a csatlakozási folyamat keretében újabb klasztereket nyisson meg.
A szerb állami televízió beszámolója szerint az uniós országok zöme nem támogatta a hármas és négyes klaszter megnyitását, mégpedig azért, mert – szerintük – Szerbia nem fejlődött eleget; különösen a jogállamiságról fogalmaztak meg kritikákat. Sajtóhírek szerint a tagállamok többsége azon az állásponton volt, hogy a fejezetek megnyitásához több időre és konkrétabb eredmények felmutatására van szükség.
Egyes tagállamok azt is kifogásolták, hogy Szerbia külpolitikája nincs összhangban az Európai Unió politikájával.
Valójában nemcsak Szerbia esetében, de általánosságban is érezhetően lelassult a bővítési folyamat, s az unió inkább az integráció elmélyítését szorgalmazza. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az Újvidéki Rádióban elmondta: a Szerbiáról szóló uniós éves jelentés problematikus, mert nem igazolja vissza, inkább elhallgatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Belgrád tett vállalásainak teljesítése érdekében. Az Európai Parlament március végén fogadta el a Szerbiáról szóló éves jelentést, amely szerint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása határozza meg a csatlakozási tárgyalások ütemét.
Egyre több jel utal tehát arra, hogy Szerbia – ha csatlakozni akar az európai integrációhoz – belátható időn belül valamilyen módon kénytelen lesz elismerni az országból hivatalosan 2008-ban kivált Koszovó függetlenségét.
