Nem inoghat meg Marokkó, Európa védőbástyája

Szijjártó Péter feszült pillanatban látogatott Marokkóba, ahol az oltási igazolványok elfogadásáról is megegyezett.

Szijjártó Péter magyar és Neszer Burita marokkói külügyminiszter. Fotó: BORSOS MATYAS Forrás: Facebook

Észak-Afrika kapuja Marokkó, ami Európa védőbástyája – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai látogatásán Rabatban. Megfogalmazása már csak azért is találó, mert május közepén kiderült, mi történik, ha a bástya meginog, amikor néhány nap alatt hatezer migráns rohamozta meg Ceutát. A nemzetközi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint a főként szubszaharaiakból álló tömeg, köztük nők és gyermekek, gyakran fürdőruhában, úszva próbáltak átjuni Spanyoloszág afrikai enklávéjába.

Ceutában és a másik különleges státusú spanyol terület, Melilla környékén nem ismeretlenek az effajta jelenetek, ez most mégis némileg váratlan volt. Madrid vádjai szerint korántsem véletlenül: Rabat a migrációs adut kijátszva próbálta megzsarolni európai szomszédját, amiért az „humanitárius indokokból” kórházban ápolta, majd szabadon elengedte a Marokkóhoz tartozó Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario vezetőjét, a rákbetegséggel küzdő, ugyanakkor számos bűncselekménnyel vádolt Brahim Ghalit.

A diplomáciai csörte közepette Rabat sietett többször leszögezni, hogy nem akarják uniós szintre emelni a nézeteltérést, problémájuk Spanyolországgal szigorúan kétoldalú. Madrid viszont kihasználná az Európai Unió hátszelét, ezért olyan állásfoglalás-tervezet került az Európai Parlament elé, amely a ceutai események után elítélné a marokkói hatóságok gyermekekkel és nőkkel való bánásmódját. Csakhogy az uniónak alapvetően egyáltalán nem érdeke összeakasztani a bajuszt Marokkóval. Már csak azért sem, mert stratégiai helyzetéből fakadóan a migráció miatt is kulcsfontosságú partner. Az ENSZ adatai szerint május végéig idén Spanyolországba 11 ezer illegális bevándorló érkezett, ami 45 százalékkal magasabb az előző évi adatokhoz képest. Mostanra a legnagyobb csoportot azonban már az algériaiak alkotják, a marokkóiak csak ötödüket teszik ki, a többiek pedig főként a szubszaharai Afrikából származnak.

Spanyol katonák veszik körül az illegális bevándorlók egy csoportját a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta határkerítésénél 2021. május 18-án.
Fotó: MTI/EPA-EFE/Brais Lorenzo

– Ha Észak-Afrika nem stabil és békés, nem tud Európa védvonala lenni, és újabb migációs hullámok törhetnek át rajta – figyelmeztetett ennek kapcsán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezért úgy vélte, az uniónak megerősített partnerségre van szüksége a déli szomszédságpolitikában, ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha nem egyfajta tanár-diák viszonyon alapul.

A tárcavezető bejelentette, hogy a politikai támogatáson kívül a visegrádi négyek együttműködésével konkrét segítséget is felajánlunk Marokkó határbiztonságának megteremtéséhez.

Ami pedig a nyugat-szaharai konfliktust illeti, hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartjuk az ország területi integritását, fenntartjuk az ENSZ békefenntartó missziójában a hétfős magyar hozzájárulást, konzulátus nyitását a térségben viszont nem tervezzük, még ha mások jogát erre nem is vitatjuk.

A kétoldalú kapcsolatok terén Szijjártó Péter legfőbb bejelentése az volt, hogy csütörtöktől Marokkó, amely Afrika egyik legsikeresebb oltási kampányát végzi, valamint Magyarország kölcsönösen elfogadja egymás védettségi igazolványait. Tájékoztatott arról is, hogy a marokkói katonai kórházakba magyar röntgengépek kerülnek, 165-re emelték az ösztöndíjasok számát, valamint 250 millió dolláros hitelkeretet nyitott az Eximbank a kereskedelmi forgalom élénkítésére.