Évtizedes problémára csodálkozott rá a drogállam miniszterelnöke

„Sokkoló és érthetetlen”, így reagált az európai drogállam miniszterelnöke Peter R. de Vries híres bűnügyi oknyomozó újságíró lelövésére. Pedig az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.

Mark Rutte holland miniszterelnök bocsánatot kért hibáiért. Fotó: Bart Maat Forrás: MTI/EPA/ANP/Bart Maat

A nyílt utcán lőtték le Peter R. de Vries holland oknyomozó újságírót július elején. Azóta több részlet is kiderült a gyilkossági kísérletről, a Bild szerint a marokkói maffia állhat a háttérben. De Vries tanácsadóként segítette a rendőrség munkáját a marokkói–holland maffia elleni nyomozásban. A gyanú szerint a bűnszervezet 2015 óta többtonnányi kábítószert hozott be Európába, és több tucat gyilkosságért is felelős.

Mark Rutte kormányfő szerint „sokkoló és érthetetlen”, ami történt.

Pedig a drogbandák jelenléte évtizedes probléma Hollandiában, a rendőrség reménytelen háborút vív a bűnszervezetekkel.

Már két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben is írtak a lapok arról, hogy az Europol jelentése szerint Hollandiában komoly problémát jelentenek a kábítószer-kereskedő bűnszervezetek. Akkor azután irányult erre a figyelem, hogy Amszterdamban meggyilkolták Derek Dunne ír drogbárót, néhány hónappal korábban pedig másik három ír férfit.

A holland kikötőváros, Rotterdam és környéke már akkor vonzotta a drogbandákat. A jelentés szerint 39 országból voltak jelen bűnszervezetek a városban és vonzáskörzetében.

2019-ben a BBC helyszíni tudósítója tette fel a kérdést: drogállamá válik-e Hollandia?

Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője a BBC-nek akkor úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak olyan állapotok, mint Mexikóban, például a gyilkosságokat tekintve, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük”, „akkor drogállamban élünk”. „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit.”

A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy Derk Wiersumot amszterdami háza előtt agyonlőtték 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvédje Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani.

Idén májusban Teun Voeten újságíró hosszú cikkben foglalkozott a holland droghelyzettel és szervezett bűnözéssel. Voeten a BBC cikke után alig két évvel kijelenti: Hollandia drogállam.

A cikkben részletesen ír a média megfélemlítéséről is. Felhívja a figyelmet arra az újságíróra, aki Mocro Maffia címmel írt könyvet a marokkói maffiáról. Őt többször megfenyegették és bujkálnia kellett. A most lelőtt Peter R. de Vriest szintén többször megfenyegették korábban. De a cikk arra is rámutat, hogy 2018-ban például több RPG-s támadás is történt épületek ellen, és járműveket is felgyújtottak, miután a The Telegraafban vagy a Panoramában publikációk jelenetek meg a témában.

Hollandia szerepe az európai drogpiacon

Hollandia szerepe egyébként évek óta meghatározó az európai drogpiacon. Itt, bár legálisak a könnyűdrogok, a marihuána és a hasis, a kemény drogok be vannak tiltva és az országból tilos kábítószert kivinni, súlyos büntetést von maga után. Hollandia és mellette Belgium azonban fontos szerepet tölt be az európai kábítószer-előállításban is, ugyanis az amfetamin előállítása Lengyelországon kívül nagyrészt e két országban zajlik, és az MDMA gyártása is Hollandiában és Belgiumban összpontosul. Az Európai Unióban 2017-ben összesen 21 aktív MDMA-laboratórium felszámolását jelentették (mindegyik Hollandiában volt), ami a 2016-os adatnak csaknem a duplája. Az országban minden évben felfedeznek néhány illegális metamfetamingyártó laboratóriumot.

Azonkívül, hogy Hollandiának jelentős szerepe van a cannabis- és az amfetaminszáramazékok előállításában, a kokain és a heroin tranzitországa is, derül ki a EU Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának elemzéséből. 2017-ben a nyugat-európai országok közül Hollandiában foglalták le a legtöbb heroint, 1110 kilogrammot. Kokainból 14 629 kilogrammot foglaltak le, de még ezzel a hatalmas mennyiséggel is csak a negyedik helyen áll Hollandia Európában. A heroin nagy része Afganisztánból származik és a Balkánon keresztül jut be az országba. Az elmúlt néhány évben azonban heroingyártó laborokat is felfedeztek az országban a hatóságok. A kokain főleg Dél- és Közép-Amerikából közvetlenül érkezik az országba.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

(Kiemelt kép: Mark Rutte Fotó: MTI/EPA/ANP/Bart Maat)