Magyarország érdekelt a kelet-ukrajnai béke megteremtésében

Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevben tárgyalt, a konfliktuszónába is ellátogatott.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Fotó: BORSOS MATYAS Forrás: FACEBOOK / Szijjártó Péter

– Magyarország a jószomszédságban, a korrekt együttműködésben, valamint Ukrajna békéjében és stabilitásában érdekelt, hiszen ez jó mindkét országnak és a kárpátaljai magyarok közösségének is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kijevben, az ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón. A magyar tárcavezető elmondta, hogy újabb tíz lélegeztetőgépet hozott a magyar küldöttség Ukrajnának. A mostanival együtt már 110 lélegeztetőgépet és számos más védekezési eszközt szállított a magyar fél Ukrajnának. „Ezek együttes értéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot” – tette hozzá.

– Már elérkezett a koronavírus-világjárvány negyedik hulláma, Magyarországnak a biztonsága szempontjából fontos, hogy a szomszédjaink is hatékonyan tudjanak ezzel szemben védekezni

– emelte ki.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter útban a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Tájékoztatása szerint megállapodás született arról, hogy az ukrán állampolgárok számára a közúti közlekedésen túl vasúton is lehetővé teszi Magyarország az átutazást a területén keresztül Nyugat-Európa irányába. Ennek értelmében a Kijev és Bécs között közlekedő vonatot az ukránok is használhatják Magyarországon keresztül. Az MTI kérdésére válaszolva a magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra, hogy a két ország között érvényben van egymás oltási igazolásainak kölcsönös elismerése. Ezenfelül Magyarországon kaphatnak védőoltást Kárpátalján élők a nemzetiségüktől függetlenül.

– A Nagyhódos és Nagypalád közti határátkelő kérdésében megállapodtunk a határellenőrzés módjáról, így a határ menti együttműködést koordináló vegyes bizottság a szeptember 21-i ülésén várhatóan lezárja ezt a kérdést

– mondta el Szijjártó Péter.

A tervek szerint szeptember 16-án tart újabb ülést a két ország közötti oktatási munkacsoport. A magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a még fennálló vitás kérdésekben, vagyis az ukrajnai magyar iskolákban folyó magyar nyelvű oktatás tekintetében előrelépést érnek el. Szeptember 29–30-án pedig a gazdasági vegyes bizottság tart ülést. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a világjárvány közepette is dinamikusan növekedni kezdett a kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és Ukrajna között. Szijjártó Péter, aki az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága soros elnökeként is látogatott Ukrajnába, kiemelte, hogy első ET-elnökként látogat el a nap folyamán a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe is. Emlékeztetett arra, hogy magyar költségvetési forrásból felújítottak egy tízezer ember ellátására szolgáló rendelőintézetet a Luhanszk megyei Sztanicja Luhanszkában, az ET Ukrajnáról szóló akciótervéhez pedig Magyarország 140 ezer euróval járult hozzá.

– Ezenfelül továbbra is 21 magyar szolgál az EBESZ megfigyelői missziójában a konfliktus övezetében

– ismertette a miniszter.

A magyar és az ukrán külügyminiszter a találkozón megállapodást írt alá a diplomák kölcsönös elismeréséről – amelyet Szijjártó Péter szavai szerint, amióta külügyminiszter, vagyis csaknem hét év után sikerült tető alá hozni –, valamint a diplomáciai képzésben történő együttműködésről. Dmitro Kuleba kiemelte: megállapodtak abban,

Budapesten emlékkeresztet állítanak az Ukrajnáért elesettekért, az ukrán fél pedig további telkek elkülönítésére ad engedélyt a kárpátaljai Vezérszálláson magyar katonai temető részére.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat előkészítését illetően – amelyben részt vesznek az érintett nemzeti kisebbségek képviselői is – jelenleg a második konzultációs fordulónál tartanak. Mint fogalmazott: a kijevi vezetés haladó szellemű törvényt szeretne, amelyben olyan feltételeket teremt, amelyek között „az Ukrajnában élő nemzeti közösségek” maximálisan megőrizhetik és fejleszthetik identitásukat, egyaránt beszélhetik anyanyelvüket és az ukránt, mint államnyelvet. Emlékeztetett rá, hogy az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényről nemrég mondta ki az ukrán alkotmánybíróság, hogy megfelel az alaptörvénynek.