Wilders megsértette a Hollandiában élő marokkói közösséget

A holland bevándorlás- és iszlámellenes politikus ellen 2014-es kijelentései miatt indult eljárás.

A bevándorlásellenes politikus szerint nincs helye erőszaknak Hollandia utcáin. Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

A holland legfelsőbb bíróság kedden helybenhagyta az ügyben korábban eljáró törvényszék döntését, amely szerint Geert Wilders bevándorlás- és iszlámellenes parlamenti képviselő szándékosan megsértette a Hollandiában élő marokkói közösség tagjait 2014-ben egy lakossági fórumon. A bíróság helybenhagyta azt a döntést is, amely a politikust felmentette a gyűlöletbeszéd, a kisebbség tagjai elleni uszítás és a diszkrimináció vádja alól, továbbá azt az ítéletet, hogy Wildersnek nem kell 5000 eurós (mintegy 1,8 millió forint) bírságot fizetnie.

Geert Wilders szerint a határok lezárása a kulcs a bevándorlás visszaszorításához. Fotó: Kurucz Árpád

Geert Wilders ellen 2016 tavaszán indult per. A vád szerint Wilders 2014-ben azt a kérdést tette fel támogatóinak, hogy több vagy kevesebb marokkóit akarnak-e Hollandiában. A válasz az volt, hogy „kevesebbet”, amire Wilders azt válaszolta: „Mi meg tudjuk oldani.” Hozzátette, hogy meg kell tisztítani az országot az iszlámtól, és le kell zárni a határokat. Wilders a holland fellebbviteli bíróság decemberi ítéletét megtámadta, azzal érvelve, hogy az ügyében politikai döntés született, amely korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy szándékosan megsértette volna a Hollandiában élő marokkói közösség tagjait. A legfelsőbb bíróság keddi ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

A fellebbviteli bíróság a korábbi döntésében azt közölte: Wilders tudatosan és megfontoltan tett kirekesztő megjegyzéseket egy lakossági fórumon, valamint egy televíziós beszédében, illetve tisztában volt szavainak lehetséges következményeivel is. A felmentő ítélet indoklása szerint a politikus „feleslegesen sértő” kijelentései hozzájárulhatnak a holland társadalom megosztásához, célja azonban nem az volt, hogy a nyilvánosságot hátrányos megkülönböztetésre ösztönözze.