A nyitott kapuktól a szögesdrótokig

Törökországban is kiújult a vita a menekültek sorsáról. Ugyan néhány éve a szíreket még nyitott kapukkal várták, úgy tűnik, a „vendégek” tartósan berendezkedtek, és sosem térnek haza. Most az afgán áradattól tartva az iráni határon már szögesdrótos betonfallal védekeznek.

2021. 08. 06. 6:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma azután került egyáltalán napirendre, hogy Törökországban az utóbbi években egyre erősödik a bevándorlásellenesség, amiből már a 2023-ra tervezett választások előtt megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni. A Kadir Has Egyetem idei felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka nem örül a szírek jelenlétének – ez még kedvezőbb is a tavalyi adatokhoz képest –, és 66 százalék úgy véli, hogy a migránsok soha nem fognak hazatérni.

A pálfordulás oka egyrészt gazdasági: Törökországban az infláció meghaladja a 17 százalékot, a török líra értéke a dollárhoz viszonyítva az elmúlt években harmadára csökkent, a munkanélküliség 13 százalék fölötti. Közben az országban élő összes menekült számát 5,5 millióra becsülik, közülük a legnagyobb csoportot a szírek alkotják. A török számítások szerint 2015 óta legalább negyvenmilliárd dollárjukba kerültek a menekültek. Habár az AKP szerint haszonnal is járnak, hiszen a szírek nélkül a török ipar összeomlana, az elégedetlenkedők inkább úgy vélik, az olcsó szír munkaerő csak a törökök elől szipkázza el a munkalehetőségeket. Egyes becslések szerint a szírek 91,6 százaléka feketén vállal munkát, főként a textiliparban, az építkezéseken, a kereskedelemben. Ők jellemzően többet dolgoznak és kevesebbért, mivel jobban féltik az állásukat. Kiütköznek viszont a társadalmi különbségek: miközben a szír ­férfiak majd háromnegyede dolgozik, a felnőtt nőknek csak 11 százaléka. A bevándorlásellenesség erősödésének másik oka a félelem egy afgán menekülthullámtól, amely újabb terhet róna az országra. A közösségi médiában mostanában több olyan felvétel jelent meg, amelyen afgánok tömegei kelnek át a határon Irán felől.

Ami a hivatalos statisztikákat illeti, a félelem nem teljesen alaptalan: az első fél évben nagyjából harmincezer afgán érkezett Törökországba, amely egyébként arányosan nem sokkal több a tavalyi adatoknál és eltörpül a 2019-es kétszázezerhez képest. Átjutni nem olyan könnyű, a hegyvidéki terepen főként gyalogszerrel lehet közlekedni, az embercsempészek drágák, három-öt ezer dollárt is elkérnek az útért. Biztos, ami biztos, a törökök szögesdróttal megerősített betonfalat építenek, és katonai egységekkel erősítették meg az Iránnal közös, 295 kilométernyi határt.

30.07.2021

Special Operations on watch at the Iranian border

Borítókép: Reuters

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.