Megszavazta a törökországi Bolu városának önkormányzati tanácsa, hogy a külföldiek csak magasabb, akár tízszeres áron juthassanak vízhez, illetve szemétszállításhoz. Tanju Özcan, a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) polgármesterének javaslata alig burkoltan a szír menekültek ellen irányul. A tervezetet a parlamentben egyébként ellenzékből politizáló CHP mellett az ugyancsak ellenzéki, jobboldali Jó Párt (IYI) is támogatta, míg a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellenezte. A módosítást előbb még az önkormányzat költségvetési bizottsága is megvitatja, mielőtt újra szavazásra bocsátják.
– Az alkotmányban említett egyenlőség csak a Török Köztársaság állampolgáraira érvényes! – söpörte le azokat az érveket a városvezető, melyek szerint a döntés hátrányosan megkülönbözteti a külföldieket. – Nem én hívtalak titeket Boluba. Nem az állam kényszerített rá, hanem saját akaratotokból jöttetek! – fakadt ki. Hogy a nagyjából 130 ezres település polgármesterének valójában kikkel van problémája, nem is igazán próbálta véka alá rejteni: nyíltan azt javasolta a kormánynak, hogy rendezzenek népszavazást a menekültek sorsáról.
Habár a CHP elhatárolódott a tagjától, a politikus szavai jól illenek az utóbbi időben terjedő ellenzéki narratívába. Kemal Kılıçdaroğlu, a CHP elnöke éppen július közepén tett ígéretet arra, hogy hatalomra jutásuk esetén egyik első dolguk lesz hazaküldeni a „szíriai vendégeket”. Ígérete szerint ehhez újra felvennék a diplomáciai kapcsolatokat a damaszkuszi vezetéssel, a költségeket pedig az Európai Unióval fizettetné ki. De osztja a bevándorláspolitikáról vallott nézeteiket az ország második legnagyobb ellenzéki ereje, az IYI is.
– Azt mondom Ausztria úgynevezett miniszterelnökének, hogy fizetünk nekik hárommilliárd eurót, és vihetik az összes menekültet! – üzente az alakulat vezetője, Meral Akşener Sebastian Kurznak, miután az osztrák kancellár arra tett javaslatot, hogy Törökország befogadhatná az afgán menekülteket. A török politikus az összeggel nyilvánvalóan arra a hárommilliárd euróra utalt, amelyet az Európai Unió az úgynevezett migrációs alku értelmében Ankarának fizetett a szíriai bevándorlók helyben tartásáért. Az osztrák vezető – aki korábban külügyminiszter volt – ráadásul azért is kínos helyzetbe hozta magát, mert Afganisztánt Törökország szomszédjaként nevezte meg, miközben a két országnak nincs közös határa, az afgánok főként Irán felől érik el a törököket. – Amíg mi vagyunk hatalmon, Isten egyetlen teremtményét sem vetjük gyilkosok karmai közé! – reagált az ellenzéki felvetésekre Recep Tayyip Erdoğan elnök (képünkön).
