Elesett Afganisztán második legnépesebb városa, az ország déli felében található Kandahár, péntekre pedig Helmand tartomány fővárosa Laskargáh is. Kandahár, amely egykor a tálibok fellegvára volt stratégiai jelentőséggel is bír, tekintve, hogy a város nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, valamint a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egyik kulcsfontosságú városa. Eközben Kabul körül is egyre inkább szűkül a kör, kevesebb, mint száz kilométer választja el a tálibokat a főváros bevételétől, miután Pol-e Alamig előrenyomultak, ami csupán hetven kilométerre fekszik Kabultól. Az amerikai hírszerzés becslései szerint a fővárost harminc napon belül körülzárhatják és kilencven napon belül elfoglalhatják a fegyveresek.
– A tegnap késő este zajlott súlyos összecsapások után a tálibok bevették Kandahárt
– nyilatkozta egy kormánytisztviselő a Reuters hírügynökségnek, egy rendőr pedig hozzátette: a tisztviselők és a katonai parancsnokok csütörtökön éjfél körül helikopterrel hagyták el a várost és mintegy kétszáz afgán katona megadta magát a táliboknak. Az afgán katonák sorsa azonban nyitott kérdés továbbra is, az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége közölte, értesüléseik szerint a tálibok kivégzik őket, mert nem bíznak bennük.
Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét megszerezték. Zalmáj Karimi kormányzati szóvivő tájékoztatása szerint az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelye, Csagcsarán, valamint két másik tartományi székhely, Gazni és Herát is már a szélsőségesek kezén van. Gazni egyébként a Kabul és Kandahár közti autóút mentén fekszik, így stratégiailag is fontos szerepe van. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. Anbarasan Ethirajan, a BBC brit műsorszolgáltató vállalat munkatársa elmondta, a tálibok előretörésének sebessége a katonai elemzőket is megdöbbentette.
– Szorul a hurok Kabul körül
– fogalmazott Thomas Ruttig, az afgán fővárosan működő Afghanistan Analysts Network agytröszt elemzője nem sokkal Gazni elestét követően. Mint mondta, a tálibok előtt két út áll: közvetlenül megtámadják Kabult, vagy várnak, míg összeomlik a kormány.
Noha a külföldi erők kivonulása lassan a végéhez közeledik, ideiglenesen egyre több ország telepít katonákat Afganisztánba. A tálib előrenyomulás egyre ijesztőbb fejleményeire reagálva Washington péntekre virradóra bejelentette, háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjének közleménye szerint a katonák két napon belül érkeznek Afganisztánba. Kuvaitban pedig 3500-4000 katonát fognak állomásoztatni, hogy szükség esetén bevethessék őket. Ben Wallace brit védelmi miniszter egy hónappal ezelőtt jelentette be, a kabuli reptérre hatszáz egyenruhást telepítenek. Az AP hírügynökség értesülései szerint Kanada szintén küld katonákat az afgán fővárosba a nagykövetség személyzetének Kabulból történő evakuálására. Ned Price, az amerikai külügyi tárca szóvivője csütörtökön közölte, csökkenti a kabuli nagykövetség munkatársainak számát a külügyminisztérium, mivel a tálibok erőszakos offenzívája országszerte azzal fenyeget, hogy megbuktatják az Asraf Gáni elnök vezette afgán kormányt.
– Amint azt már korábban is mondtuk, a tálib katonai tevékenység fokozódása, valamint az ebből eredő erőszak és instabilitás komoly aggodalomra ad okot Afganisztánban. Tovább csökkentjük a polgári állományunk számát Kabulban, tekintettel a változó biztonsági helyzetre
– jelentette be Price kihangsúlyozva, a nagykövetség továbbra is nyitva marad és folytatják a diplomáciai munkát, beleértve azon afgán állampolgárok speciális bevándorlási vízumának feldolgozását, akiket a tálibok erőszakkal fenyegetnek, mert az Egyesült Államoknak dolgoztak a háború során.
Eközben pedig a tárgyalások is folytatódnak Katarban, amelyen a békefolyamat felgyorsítását, valamint a tartományi székhelyek és más városok elleni támadások azonnali leállítását sürgették az Afganisztán-konferencia résztvevői, többek közt az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is. A tálibok szóvivője azonban közölte, álláspontjuk szerint a nagyvárosok gyors ütemben történő elfoglalása azt mutatja, hogy az afgánok tárt karokkal fogadják őket.
– Nem ismerünk el semmilyen, katonai erővel kikényszerített kormányt Afganisztánban
– áll a dohai tárgyalások után kiadott közös közleményben, amelyben a résztvevők elkötelezettségüket is hangoztatták az újjáépítéshez nyújtandó segítség iránt, mihelyst az országban létrejön az „élhető” politikai rendezés.
A brit védelmi miniszter pénteki közleménye azonban nem arra utal, hogy a jövőben javulna a helyzet Afganisztánban. Wallace arra figyelmeztetett, hogy polgárháború robbanhat ki, az ország újból a szélsőségesség bölcsőjévé válhat és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet is vsisszatérhet. A politikus a Sky News brit hírcsatornának azt nyilatkozta,
a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem képes azonnal "megjavítani" országokat.
Borítókép: Gazni, 2021. augusztus 12. Radikális iszlamista tálib harcosok járőröznek az általuk elfoglalt közép-afganisztáni Gazni városban 2021. augusztus 12-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, a 34 tartományi székhelyből már kilencet az ellenőrzésük alatt tartanak. MTI/AP/Gulabuddin Amiri
