Utolsó napjaihoz érkezett Asraf Gáni afgán elnök kormánya

A tálibok közvetlenül megtámadják Kabult, vagy várnak, míg összeomlik a kormány.

Noha a külföldi erők kivonulása lassan a végéhez közeledik, ideiglenesen egyre több ország telepít katonákat Afganisztánba. A tálib előrenyomulás egyre ijesztőbb fejleményeire reagálva Washington péntekre virradóra bejelentette, háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjének közleménye szerint a katonák két napon belül érkeznek Afganisztánba. Kuvaitban pedig 3500-4000 katonát fognak állomásoztatni, hogy szükség esetén bevethessék őket. Ben Wallace brit védelmi miniszter egy hónappal ezelőtt jelentette be, a kabuli reptérre hatszáz egyenruhást telepítenek. Az AP hírügynökség értesülései szerint Kanada szintén küld katonákat az afgán fővárosba a nagykövetség személyzetének Kabulból történő evakuálására. Ned Price, az amerikai külügyi tárca szóvivője csütörtökön közölte, csökkenti a kabuli nagykövetség munkatársainak számát a külügyminisztérium, mivel a tálibok erőszakos offenzívája országszerte azzal fenyeget, hogy megbuktatják az Asraf Gáni elnök vezette afgán kormányt. 

– Amint azt már korábban is mondtuk, a tálib katonai tevékenység fokozódása, valamint az ebből eredő erőszak és instabilitás komoly aggodalomra ad okot Afganisztánban. Tovább csökkentjük a polgári állományunk számát Kabulban, tekintettel a változó biztonsági helyzetre

– jelentette be Price kihangsúlyozva, a nagykövetség továbbra is nyitva marad és folytatják a diplomáciai munkát, beleértve azon afgán állampolgárok speciális bevándorlási vízumának feldolgozását, akiket a tálibok erőszakkal fenyegetnek, mert az Egyesült Államoknak dolgoztak a háború során.

2021. augusztus 12-én közreadott térkép a radikális iszlamista tálib harcosok ellenőrzése alá került afgán területekről. Fotó: Apostol Péter

Eközben pedig a tárgyalások is folytatódnak Katarban, amelyen a békefolyamat felgyorsítását, valamint a tartományi székhelyek és más városok elleni támadások azonnali leállítását sürgették az Afganisztán-konferencia résztvevői, többek közt az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is. A tálibok szóvivője azonban közölte, álláspontjuk szerint a nagyvárosok gyors ütemben történő elfoglalása azt mutatja, hogy az afgánok tárt karokkal fogadják őket.

– Nem ismerünk el semmilyen, katonai erővel kikényszerített kormányt Afganisztánban

– áll a dohai tárgyalások után kiadott közös közleményben, amelyben a résztvevők elkötelezettségüket is hangoztatták az újjáépítéshez nyújtandó segítség iránt, mihelyst az országban létrejön az „élhető” politikai rendezés.

A brit védelmi miniszter pénteki közleménye azonban nem arra utal, hogy a jövőben javulna a helyzet Afganisztánban. Wallace arra figyelmeztetett, hogy polgárháború robbanhat ki, az ország újból a szélsőségesség bölcsőjévé válhat és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet is vsisszatérhet. A politikus a Sky News brit hírcsatornának azt nyilatkozta,

a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem képes azonnal "megjavítani" országokat.

Borítókép: Gazni, 2021. augusztus 12. Radikális iszlamista tálib harcosok járőröznek az általuk elfoglalt közép-afganisztáni Gazni városban 2021. augusztus 12-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, a 34 tartományi székhelyből már kilencet az ellenőrzésük alatt tartanak. MTI/AP/Gulabuddin Amiri