Fegyverek és robbanóanyagok bevetésével fenyegetőztek a vakcinaellenes mozgalmak szervezői Olaszországban
Egyre erőszakosabb formát öltenek az oltást ellenzők megmozdulásai. A tiltakozók a vakcinakampány további szigorításának megfékezésére tennének kísérletet akár erőszakos eszközök bevetésével is. A legutóbb a szervezők Telegramon üzentek egymásnak, hogy pusztító eszközökkel vonulnak az utcára. A hatóságok hat olasz nagyvárosban rendelték el a rendbontók és bujtogatók kézre kerítését. Nem csak az otthonukat, hanem a gyanús személyek elektronikus eszközeit is ellenőrizték. Az Elég a diktatúrából nevű toborzóportál működését is blokkolta a rendőrség. A milánói hatóságok nyolc személyt – köztük öt nőt – állítottak elő, náluk késeket és botokat találtak. A Telegramon harcosoknak titulálták magukat és házilag készített robbanószerkezetek használatával fenyegetőztek.
Forrás: IlGiornale, MilanoCorriere, Jánosi Dalma
Egy tollvonással tizenkétezer bevándorlónak adott állampolgárságot a francia állam
A francia belügyminisztérium képviseletében Marlène Schiappa, az állampolgári ügyekért felelős államtitkár sajtóközleményben jelentette be, hogy Franciaország szeptember 9-én 12 ezer külföldinek adja meg a francia állampolgárságot. Az államtitkár egyúttal köszöntötte az „új francia honfitársakat”. A belügyminisztérium indoklásában az áll, hogy a szóban forgó új francia honfitársak mindegyike a frontvonalban dolgozott a koronavírus-járvány kezdete óta, és a francia állam ezzel a gesztussal szeretné elismerni és megköszönni erőfeszítéseiket, amelyek nélkül Franciaország nem tudta volna átvészelni a gondterhes időket. A francia kormány 2020 szeptemberében jelentette be, hogy a hiányszakmák esetében öt évről két évre csökkenti a francia állampolgárság elnyeréséhez szükséges franciaországi tartózkodás időszakát. A könnyítést az egészségügyi szakemberek, rendfenntartók és biztonsági őrök, a karbantartók, a pénztárosok és a házi betegápolók vehették igénybe. 2020-ban összesen 61 371 külföldi kapta meg a francia állampolgárságot, és ez húsz százalékkal kevesebb mint 2019-ben.
Forrás: FranceTvInfo
A spanyol kormány lefújta a barcelonai reptér felújítási projektjét
Madrid 1700 millió eurót különített el nyáron az El Prat felújítására, amellyel a térség fejlesztése mellett a kétoldalú kapcsolatok javítását is célul tűzte ki. A pénzből új kifutópályát, terminált, parkolót és gyorsvasútmegállót kapott volna Barcelona. A kormány azért függesztette fel a tervek végrehajtását, mert a régiós vezetés szüntelenül bírálta azokat. Katalónia elnöke, Pere Aragonés pár nappal ezelőtt közölte: nem fogják megengedni a központi vezetésnek, hogy a beruházással kárt tegyenek a repülőtér melletti élővilágban, ezzel pedig nyíltan elutasították a bővítést. Az ellenséges reakciók után a kormány egyoldalúan szakította félbe a munkák előkészületeit, mely miatt újra feszültté vált a viszony Katalónia és Madrid között, pedig alig néhány hónapja ültek újra tárgyalóasztalhoz. Akkor a béke jeléül Pedro Sánchez kormánya kegyelmet adott a börtönben lévő, függetlenségpárti katalán politikai foglyoknak. Katalónia nem elégedett meg ennyivel: két hete közölték, hogy legkésőbb 2030-ra követelik a kormánytól, hogy demokratikus úton oldja meg a régió függetlenedését Spanyolországtól, hogy az akkori téli olimpián a katalán sportolók már saját zászlajukkal vonulhassanak fel.
Forrás: ElPais, Tóth Brigitta
Egy finn kutató szerint a bevándorlás miatt csökkenni fog az átlag IQ-szint Skandináviában
Egy finn matematikai modellező, aki korábban a svéd lakosság összetételének változását is vizsgálta, korábban arra jutott, hogy a tősgyökeres svédek 2065-re kisebbségbe fognak kerülni a bevándorlókkal szemben. Most azt vizsgálta meg tudományos módszerrel, hogy az értelmi intelligencia átlagszintje hogy fog módosulni a jövőben. Kyösti Tarvainen elsősorban a svéd Központi Statisztikai Hivatal (SCB) adatait használta fel. Jelenleg – a teljes népességre vetítve – az átlag IQ-szint 96,3 Svédországban, addig 2050-re ez két ponttal, 2100-ra pedig négy és fél ponttal fog csökkenni, ha az ország nem változtat jelentősen a bevándorláspolitikáján. A kutató szerint a csökkenés egyértelműen a muszlim országokból érkező lakosság miatt következik be. A rendelkezésre álló adatok és kutatások szerint jelenleg Svédországban a muszlim országból érkezett migránsok átlag IQ-ja 79,3. – Tarvainen szerint a húszpontos intelligenciakülönbség a kulturális különbségek miatt egyre nagyobb társadalmi szegregációhoz vezet. A kutató azt is megállapítja, hogy Dánia kivételével, ahol egyre szigorúbban korlátozzák a bevándorlást és határozottan fellépnek az országban lévő bevándorlók integrációja érdekében, hasonló helyzetre számíthat Norvégia és Finnország is.
Forrás: Det goda samhället, Bugnyár Zoltán
Borítókép: Pexels
