A Zöld-foki Köztársaság kiadta az Egyesült Államoknak Alex Saab kolumbiai üzletembert, akit a venezuelai kormány megbízásából végzett pénzmosással gyanúsítanak
– közölte szombaton a zöld-foki rádió.
Nicolás Maduro venezuelai elnök követét 2020 júniusában fogták el a szigetországban, ahol az Iránba tartó repülőgépe leszállt üzemanyagot vételezni. A praiai vezetés egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben. Az Atlanti-óceánon található parányi szigetország alkotmánybírósága hosszú jogi huzavona nyomán szeptemberben döntött a 49 éves férfi kiadatásáról.
A venezuelai kormány emberrablásnak minősítette Saab kiadatását és válaszul felfüggesztette a belpolitikai válság rendezése érdekében az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat, amelyek újabb fordulója vasárnap kezdődött volna Mexikóvárosban.
Venezuela elítéli diplomatájának, Alex Saabnak az Egyesült Államok kormánya általi elrablását a Zöld-foki Köztársaság hatóságainak közreműködésével, amelyek megkínozták és önkényesen fogva tartották őt 491 napon át
– közölte szombaton a venezuelai tájékoztatási minisztérium. Mint írják, a Zöld-foki Köztársaság hatóságai és Joe Biden amerikai elnök kormánya felelősek Alex Saab életéért és testi épségéért, és fenntartják a jogot maguknak arra, hogy szuverén nemzetként válaszlépéseket tegyenek.
A caracasi vezetéssel ellenséges viszonyban lévő Iván Duque kolumbiai elnök „Nicolás Maduro diktatúrájának drogkereskedelme, pénzmosása és korrupciója felett aratott győzelemnek” nevezte Alex Saab kiadatását. A venezuelai elnök megbízottját a tervek szerint már hétfőn bíróság elé állítják Miamiban.
Az amerikai nyomozó hatóságok szerint Alex Saab részletes információkkal rendelkezik Maduro elnök családjának és a venezuelai felső vezetés tagjainak illegális üzelmeiről, többek között arról, hogy a venezuelai elnök és a hozzá közelállók hogyan juthattak több millió dollárhoz a venezuelai rászorulóknak meghirdetett állami élelmiszersegély- és szociális lakásépítési programokból.
Az ügyet közelről ismerők szerint Saab a venezuelai elnök „kijáró embere” volt, amikor a Zöld-foki-szigeteken elfogták, a gyanú szerint akkor is éppen azért tartott Iránba, hogy kőolajügyletekről tárgyaljon a venezuelai elnök megbízásából.
Az amerikai vádhatóság szerint a kolumbiai férfi felfedhetné azt a mechanizmust, amellyel a venezuelai kormány aranyat és kőolajat értékesített az amerikai szankciók megkerülésével.
Saab védői politikai indíttatásúnak nevezték az amerikai vádakat. Venezuela és a vele szövetséges Oroszország és Kuba is illegálisnak nevezték az üzletember őrizetbe vételét arra hivatkozva, hogy a caracasi vezetés követeként járt el, és e minőségében diplomáciai mentesség illeti meg. A venezuelai hatóságok – nyilvánvalóan válaszul Saab kiadatására – helyi idő szerint szombaton visszavitték a börtönbe a houstoni Citgo kőolaj-finomító vállalat hat amerikai menedzserét, akik három és fél év után áprilisban kerültek ki a börtönből házi őrizetbe. Az amerikaiakra vesztegetés bűntette miatt szabtak ki több éves börtönbüntetést tavaly novemberben.
Borítókép: 2020. május 6-án az elnöki sajtóiroda által közreadott képen Nicolás Maduro venezuelai elnök két elfogott amerikai állampolgár és volt különlegesen kiképzett katona állítólagos útlevelét mutatja fel, akiket azzal vádolnak, hogy összeesküvésben vettek részt, hogy elmozdítsák az elnököt a hatalomból
Fotó: MTI/EPA/Elnöki sajtóiroda
