Lengyel külügy: Az Európai Parlament túllépett saját hatáskörén

Az Európai Parlament (EP) a saját hatáskörén túllépve foglalt állást a lengyel alkotmánybírósági döntésről – kommentálta pénteken az előző nap az EP strasbourgi plenáris ülésén megszavazott dokumentumot Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes. A diplomata arra reagált a lengyel közszolgálati rádióban, hogy az EP nem kötelező érvényű állásfoglalásában az európai értékek és jogszabályok elleni támadásként értékelte a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését.

Ebben a varsói taláros testület megerősítette a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak. Az EP csütörtöki állásfoglalásában megállapította: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, nem független és alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére.

Az uniós parlament állásfoglalása csak a képviselők nézeteit tükrözi, de senkire nézve sem kötelező

– húzta alá Wawrzyk, hozzáfűzve: a dokumentum sehogyan sem helyezhető el az EP és az EU hatáskörein belül.

Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz, a jogosulatlanul elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét – jelentette ki a miniszterhelyettes. Megállapította: az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Arról, hogy az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök is beszélt az EP-ben elhangzott keddi felszólalásában – idézte fel Wawrzyk. 

A képviselők az állásfoglalásban egy sor intézkedésre szólították fel az Európai Bizottságot (EB) Lengyelországgal szemben, a többi között arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni, 58 milliárd euró összegű lengyel helyreállítási tervet. A korábbi megállapodások szerint az EB-nek augusztus elején kellett volna jóváhagynia a tervezetet.

Wawrzyk erről elmondta: a terv elfogadása késleltetésének semmilyen formális oka nincs, az elmaradt döntés pedig alapot nyújt Varsónak arra, hogy panaszt nyújtson be az uniós bírósághoz az EB tétlensége miatt.

A témát a külügyi tárca egy másik miniszterhelyettese, Szymon Szynkowski vel Sęk is kommentálta pénteken a közszolgálati rádió hírcsatornájának. Szerinte

alaptalan, hogy a pénzügyi eszközöket az EU zsarolásra használja fel, és úgy állítsa be, mintha a lengyel igazságügyi reform miatt veszélybe kerülnének az EU pénzügyi érdekei.

Szynkowski vel Sęk szerint a helyreállítási alapból a pénz előbb-utóbb Lengyelországba kell hogy kerüljön.

A helyreállítási terv forrásaiból a lengyel kormány a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program egy részét fedezné. Morawiecki szerdán a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban elmondta: amennyiben az EU pénzügyi zsarolással próbálkozna Lengyelországgal szemben, Varsó rugalmas és kreatív módon fog reagálni. Kifejtette: annak tudatában, hogy Brüsszelben nem csak barátai vannak, a lengyel kormány már saját eszközeiből elkezdte a Lengyel Megállapodás megvalósítását.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én

Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet