– Készen állunk a párbeszédre. Nem értünk egyet a túlterjeszkedő uniós hatáskörökkel, de megértés és párbeszéd útján akarjuk orvosolni a nézeteltéréseket. Lengyelország ugyanannyira elkötelezett a jogállamiság iránt, mint más európai államok – erről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő beszélt csütörtökön Brüsszelben. Az EU-értekezletre érkezve a lengyel kormányfő elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy egyes uniós intézmények olyan területeken akarnak döntéseket hozni, ahol ehhez nincs joguk.
– Sem a lengyel kormány, sem pedig a lengyel parlament nem fog nyomás alatt cselekedni
– húzta alá Morawiecki, aki a hét első felében Strasbourgban, az Európai Parlamentben is védelmébe vette a lengyel alkotmánybíróság vitatott döntését. Írtunk róla: a taláros testület szerint Lengyelországban az alkotmány – és nem a nemzetközi szerződések – számít a legmagasabb rangú jogi aktusnak. Ezt Brüsszelben úgy értékelik, hogy Varsó egy az egyben nekiment az uniós jogrendszernek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már kedden Strasbourgban is árulással vádolta a lengyeleket, csütörtökön Brüsszelben pedig megismételte: az alkotmánybíróság döntésével alapvetően új dimenzióba érkeztek a lengyelekkel szembeni aggályok, így elvárja, hogy az országvezetők az EU-csúcson közösen lépjenek fel az EU alapvető értékeinek védelmében.
Morawiecki miniszterelnök az értekezlet kezdete előtt Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel is bilaterálisan egyeztetett. Uniós források szerint Macron szorgalmazta, hogy Varsó mielőbb egyezzen ki az Európai Bizottsággal. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig ismét azt hangoztatta, hogy a jogállamisági vita fennállásáig a lengyeleknek nem szabadna helyreállítási pénzeket adni.
Angela Merkel – aki feltehetőleg utolsó uniós csúcstalálkozóján vesz részt, és a háta mögött lévő összesen 107 EU-értekezlettel rekordernek számít – a kamerák előtt szólt a kérdésről. Szerinte a jogállamiság az Európai Unió egyik sarokköve, a mostani dilemma pedig lényegében
arról is szól, ki hogyan képzeli el az EU jövőjét: a mind szorosabb integráció vagy a nemzetállami elvek mentén.
– Ez pedig nemcsak a lengyeleket és az EU-t érinti, hanem az összes tagállamot – vélekedett, nagy jelentőséget tulajdonítva az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeinek.
Energiaválság: mielőbbi cselekvést várnak a tagállamok
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint már most gondoskodni kell róla, hogy az országvezetők decemberben is tárgyalják az energiaválság ügyét. A kormányfő szerint Madrid szeretné, ha mielőbb csökkenne az energia ára, ám az uniós intézmények berkeiben ennél lényegesen lassabb a döntéshozatal. Felkarolta ismét azt az eredetileg öt ország által támogatott tervet, ami koordinált uniós beavatkozást sürget az energiapiaci folyamatokba, illetve az unió közös stratégiai gáztartalékát teremtené meg. Rumen Radev bolgár elnök Brüsszelben kijelentette, hogy országa támogatja a klímasemlegesség célját, ám az átmenetnek fenntarthatónak kell lennie, s a polgároknak is bírniuk kell annak ütemét. Beszélt arról is, hogy a nukleáris energia használatát Brüsszelnek a fenntartható gazdasági tevékenységek közé kellene sorolnia. (Utóbbit Franciaország és kelet-közép-európai államok, köztük Magyarország is szorgalmazzák – a szerk.) Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök doorstep nyilatkozatában ugyancsak amellett érvelt, hogy az Európai Bizottság mielőbb avatkozzon be az energiapiaci folyamatokba. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy a jövőben a Földközi-tenger keleti medencéjét használják az európai gázellátás biztosítására.
Az Európai Bizottság egyébként pár hete rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentett be az árnövekedés hatásának mérséklésére. Az EU-csúcs megszellőztetett zárónyilatkozata szerint a vezetők azt kérik majd, hogy Brüsszel ennek tökéletesítésével segítse a fogyasztókat. A tagállamok energiaügyi miniszterei pedig már a jövő héten rendkívüli ülést tartanak a témában. A bizottsági javaslatok között olyan lehetséges tagállami megoldások szerepelnek, mint a célzott adócsökkentés, a rezsiutalványok vagy a számlafizetések halasztása.
Árulkodó, Brüsszelben immár úgy számolnak, hogy áprilisig is eltarthat a magas árak időszaka.
