– Orbán Viktor a Fidesz, ön pedig a Nemzeti Tömörülés nevében írta alá a nyáron azt a közös nyilatkozatot, amelyben tizenhat európai jobboldali párt kiállt az EU eszméje mellett, de elutasította az európai szuperállamot. Milyen jövője lesz ennek a jobboldali együttműködésnek? Alakul-e közös pártcsalád?
– Azt láthatjuk, hogy az Európai Bizottság egyre agresszívebb magatartást képvisel, fenyegető és zsaroló hangokat üt meg, amelyek elfogadhatatlanok egy szuverenista nemzet számára. Remélem, hogy a nyáron aláírt, jobboldali pártok közötti megállapodás után tovább erősödik majd az együttműködés. Fontos látni, hogy ez a kooperáció azoknak a szuverenista, nemzeti erőknek az összefogása, amelyek közös csoportként, együtt tudnak reagálni a fent említett magatartásra. Lehet ebből akár egy párt is, de a cél mindenekelőtt az, hogy a patrióta vezetőkkel összefogjunk. Ez az összefogás egy igazi forradalom lenne az Európai Parlamentben.
– Ön a magyar miniszterelnökkel együtt az erős nemzetállamokra épülő Európai Unió koncepcióját képviseli. A globalista erők mélyebb uniós integrációt szorgalmaznak. Ki áll nyerésre ebben a csatában?
– A nemzetek, a nemzetállamok. Azért, mert sokan vannak, és mert a szabadság ideológiája mentén születtek meg. Azért, mert soha egyetlen nép sem fogadja el, hogy elveszítse az önrendelkezési jogát. Soha nem fogadják el az európai állampolgárságot, az olyan politikát, amely árt nekik – például a biztonság kérdésében – vagy amely megakadályozza a gyarapodásukat. Meg vagyok győződve arról, hogy ahogy minden birodalom, az európai birodalom is veszíteni fog ebben a csatában.
– A magyar kormányt számos bírálat éri Nyugat-Európában például a bevándorlásellenes és a családvédelmi intézkedései miatt. Mit gondol ezekről a kritikákról?
– Elsősorban a magyar migrációs politika volt az, ami kiverte a biztosítékot. Ezeket a bírálatokat abból a megfontolásból fogalmazták meg, hogy megpróbálják meggyengíteni a magyar kormányt. Ahogy én is, úgy Orbán Viktor sem szereti a fenyegetést és a nyomásgyakorlást. Magyarország többször elvesztette a szabadságát, elfoglalták, megalázták. Ezek a történelmi tapasztalatok nagy adag bátorságot adtak az országnak, hogy kiálljon saját érdekei mellett. Franciaországból nézve Magyarország és Lengyelország is kiáll a szabadságáért. Lengyelország is a bírálatok kereszttüzébe került, miután a lengyel alkotmánybíróság bizonyos kérdésekben elsődlegesnek nevezte a lengyel jogot az uniós joggal szemben.
– Egyetért a lengyel kormánnyal abban, hogy az EU jogtalanul von el hatásköröket a tagállamoktól?
– Méltatlannak találom a Lengyelországgal kapcsolatos bírálatokat. Ahogy már említettem, az EU egyre jobban megmutatja igazi arcát, amit az emberek előtt nem tud eltitkolni: a totális irányítás a célja. Ez nem az a jóindulatú struktúra, amit el akart hitetni magáról az elmúlt években. Most érkezett el az idő, hogy a szuverenista álláspontot képviselő nemzetek útjai találkozhatnak, és egy olyan egységet tudnak teremteni, ami megfékezheti a nemzetek feletti ideológia elterjedését.
– Egy felmérés szerint a franciák 41 százaléka támogatja a Franciaországba irányuló bevándorlás leállítását, a legális és az illegális bevándorlásét egyaránt. Köztársasági elnökké választása esetén mit tenne a bevándorlás megfékezése érdekében?
– Rögtön a megválasztásom után népszavazást írnék ki a migrációról. Ez a dokumentum már elő van készítve. A rendkívül részletes szöveg egy olyan törvényjavaslatot foglal magában, amely a bevándorlás elleni küzdelem, a bevándorlás szabályozásának teljes eszköztárát tartalmazza majd, és amelyet majd az alkotmányba is bele akarunk foglalni. Fontos az is, hogy elsőbbséget élvezne az európai dokumentumokkal szemben.
– A francia elnökjelöltek, illetve elnökjelölt-aspiránsok közül sokan a közbiztonság javításának ígéretével kampányolnak a tavasszal esedékes elnökválasztás előtt. Ez egy jelzés, hogy valami nem stimmel Franciaországban?
– Nagyon sok dolog nem működik Franciaországban! Az országban uralkodó közbiztonsági helyzet elviselhetetlen. Nem is tudom máshogy jellemezni. Elvadult a helyzet az országban. Vitathatatlan, hogy a közbiztonság romlása a migráció megjelenésével egyenesen arányos. Ezért is sürgős, hogy visszaállítsuk Franciaországban a rendet, mert a közbiztonság az első a szabadságjogok közül.
– Milyen további intézkedéseket tervez, ha megválasztják tavasszal?
– Ahogy mondtam, a migrációról szóló népszavazás lenne az első intézkedésem: ez a referendum érintené az állampolgársági törvényt, a külföldiek jogairól szóló törvényeket, a menedékjogi törvényeket. A másik fontos intézkedésem a szegényebb családok vásárlóerejének növelése lenne. A migráció okozta gazdasági nehézségek miatt ezek a háztartások nagyon sok nehézséggel küzdenek, a szegénység küszöbén élnek. Segíteni kell nekik, hogy méltó életet tudjanak élni.
– Egyes felmérések szerint önt nemcsak Emmanuel Macron államfő, de Éric Zemmour jobboldali publicista is meg fogja előzni a tavaszi elnökválasztás első fordulójában. Nem aggasztják ezek az adatok?
– Egyáltalán nem hiszem, hogy Éric Zemmour be fog jutni a második fordulóba. Úgy gondolom, hogy a második körben én leszek Emmanuel Macron kihívója, bár még messze vannak a választások. A saját választóimon – főleg a fiatalokon és a nőkön – látom, hogy a kampány most nem igazán érdekli őket, minden bizonnyal csak később fogják aktivizálni magukat. Ezért ezek a felmérések nem mutatják meg az igazi erőviszonyokat. Nem aggodalmaskodom.
