Keményen nekiment az európai országok bevándorláspolitikájának a Global Research Network – egy ENSZ-hez köthető agytröszt – egy, a napokban megjelent tanulmányában. A jelentés leginkább azt a „bűnt” rótta fel az unió tagállamainak, hogy szelektíven alkalmazzák a nyílt határok elvét:
míg az európai állampolgárok számára lehetővé teszik az országhatáraikon átívelő szabad mozgást, addig a bevándorlók és menedékkérők számára csak abban az esetben, ha munkájukra szükség van. A szerzők szerint ezáltal a „globális Észak” fenntartja a gyarmatosítási időszak kizsákmányoló rendszerét.
Az Európai Bizottság által 2020-ban beterjesztett új migrációs és menekültügyi paktum is éles kritikát kapott. A jelentés szerint a javaslat lehetőséget nyújt a tagállamok számára a gyarmati időszakot jellemző „európai felsőbbrendűség” gyakorlatának törvényes keretek közötti folytatására, amellett, hogy diszkriminatív és iszlámellenes is. Ezzel szemben a paktum az integrált és felgyorsított határ-ellenőrzési és kérelemelbírálási folyamattal hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a helyzetet a bevándorlás által első körben érintett országok esetében. A javaslat újfajta szolidaritást is bevezetne, amely szerint a kötelező kvóta helyett például a déli tagállamok kapnának olyan támogatásokat – akár pénzügyi vagy emberi erőforrásokat – amelynek segítségével csökkenthető a rendszerükre nehezedő nyomás. A szerzők fő megállapítása, hogy
az Európai Uniónak olyan migrációs politikát kell folytatnia a jövőben, amely helyrehozza a gyarmatosítás okozta károkat és kárpótolja a volt gyarmatokat ez időszak alatt elszenvedett sérelmeikért.
Ezzel azonban van egy hatalmas probléma: az unió huszonhét tagállamából mindössze tíz rendelkezett a történelem folyamán valamilyen gyarmattal, jelentős részben nyugat-európai országok. Felmerül tehát a kérdés, hogy ha ebben az esetben a jelenlegi, „globális Dél” országaival szembeni igazságtalan gyakorlatot felváltjuk egy, a nagyobb részben kelet-európai országokkal szembeni jogtalan eljárással, az mennyivel lesz a jövő szempontjából kevésbé diszkriminatív és feszültségeket gerjesztő?
Másrészről pedig, tagadhatatlan, hogy a volt gyarmatok rengeteg mindentől meg lettek fosztva, azonban az új migrációs tendenciák – Afganisztán vagy éppen Belarusz esetében – azt mutatják, hogy nem minden esetben ezekből az országokból érkeznek a bevándorlók. Ebből kifolyólag a gyarmatosítási időszak kötelezettségvállalásából kiindulva nem lehet az uniós migrációs politikát alakítani.
Borítókép: Komppal érkező illegális bevándorlók egy Athén melletti kikötőben (Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz)
