Washingtoni és izraeli tisztviselők az iráni nukleáris létesítményeket célzó közös hadgyakorlatokat helyezhetnek kilátásba arra az esetre, ha nem vezetnének eredményre a bécsi tárgyalások. A november végén újraindult egyeztetések a vártnál is nehezebben haladnak, ugyanis a nyáron megválasztott új iráni vezetés határozottabb politikát folytat, mint elődje.
Joe Bidennek el kell oszlatnia azokat a kételyeket, miszerint az Egyesült Államok nem fog katonai módszerekhez folyamodni annak érdekében, hogy megfékezze az iráni atomprogramot
– mondta Dennis Ross, volt amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.
A 2015-ben megkötött atomalkuból még 2018-ban hátrált ki az Egyesült Államok – ennek Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Oroszország és Kína még mindig részese –, a Trump-adminisztráció ekkor minden addig felfüggesztett szankciót újra életbe léptetett Teheránnal szemben. Ennek következtében Irán újraindította katonai atomprogramját, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentései szerint már az urán 20 százalékos dúsítását is megkezdte a perzsa állam, az amerikai hírszerzés pedig arra figyelmeztet, hogy egyre közelebb kerülnek az atomfegyver előállításához szükséges mennyiségű fissziós hasadóanyag létrehozásához.
Ezenfelül a CIA több, kilétét felfedni nem kívánó tisztviselője arról beszélt, hogy belátható időn belül olyan szintre fejlődik az iráni nukleáris program, amely csupán szankciókkal már nem biztos, hogy visszafordítható.
Ehhez képest a tárgyalások egyáltalán nem haladnak. Múlt hét pénteken ért véget az egyeztetések hetedik fordulója, ami főként Washington és Teherán nagyon eltérő álláspontja miatt kevés eredménnyel zárult. Néhány napos szünet ma újraindultak a tárgyalások. Irán a 2018 óta bevezetett összes szankció feloldását szeretné, azonban az Egyesült Államok csak azokat szüntetné meg, amelyek konkrétan az atomalkuval kapcsolatosak, az emberi jogokhoz és terrorizmushoz kötődő retorziók ugyanúgy érvényben maradnának.
Teherán emellett garanciákat követel arra, hogy Washington nem fog újra kihátrálni a megállapodás mögül.
Számos követelés Irán részéről összeegyeztethetetlen az eredeti megállapodással, bizonytalan, hogy ezeket a különbségeket reális távlaton belül képesek leszünk megoldani – írták közös nyilatkozatukban európai diplomaták. Irán legfőbb nukleáris ügyi tárgyalója, Ali Bagheri Kani szerint természetes, hogy nem egyeznek az álláspontok, hiszen mindegyik fél saját elképzeléseit és érdekeit helyezi előtérbe, azonban bizakodóan tekint a jövőre. A tárgyalásokat illetően megszólalt Mihail Uljanov, az orosz delegáció vezetője is: a nyugati felek csalódottsága gyerekes, csak akkor lehet előrelépést elérni, ha az ehhez szükséges feladatokat helyezzük előtérbe – jelentette ki Twitter-bejegyzésében.
Egyébként a Washington és Tel-Aviv által kilátásba helyezett esetleges légicsapás súlyos humanitárius és környezetvédelmi katasztrófát vonna maga után. Egy friss kutatás szerint a Közel-Kelet bármely nukleáris intézménye ellen elkövetett sikeres támadás több millió ember evakuációjával járna, akik már nem is térhetnének vissza a lakóhelyükre. Emellett hatalmas és nagyon tartós károkat okozna a környezetben.
Borítókép: Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója megbeszélést folytat Teheránban 2021. november 23-án (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
