2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta
- tette hozzá.
Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek adott sajtónyilatkozatában ugyanakkor elmondta: Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.
A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Oroszország akár rövid időn belül is elrendelheti Ukrajna lerohanását, ha találna rá ürügyet. Az amerikai diplomácia irányítója megerősítette, hogy a NATO készen áll, hogy gazdasági és politikai szankciókat foganatosítson, ha ez megtörténne.
Nem tudjuk, hogy Putyin elnök meghozta-e a döntést az intervenció elindításáról, de azt tudjuk, hogy elegendő katonai kapacitást épített ki az ukrán határon ahhoz, hogy ezt gyorsan megtehesse. Fel kell készülnünk minden eshetőségre
- jelentette ki az amerikai külügyminiszter a tanácskozáson jelen lévő újságíróknak.
Mint mondta, az Egyesült Államok „világossá tette” a Kreml számára, hogy határozottan fog fellépni, többek között olyan „nagy hatású” intézkedésekkel, amelyektől a múltban tartózkodott.
Blinken a tervek szerint csütörtökön Svédországban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű ülésén találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Mint Rigában kifejtette: bátorítani fogja Oroszországot hogy térjenek vissza a helyzet diplomáciai úton történő megoldásához.