Eltitkolná a baloldali összefogás az iskolákban tanuló migráns hátterű diákok számát

Berlinben a piros–zöld–piros koalíció a jövőben nem kíván tájékoztatást adni arról, hogy mekkora az iskolákban tanuló bevándorló hátterű diákok aránya. Ezzel a döntéssel jelentős mértékben korlátoznák a szülők nélkülözhetetlen információkhoz való hozzájutását, ezáltal a szabad iskolaválasztást – tájékoztatott a V4NA Hírügynökség.

Potsdam, 2016. prilis 14. Claudia Hubatsch nmettanr intenzv nyelvtanfolyamot tart 2016. prilis 14-n a Potsdami Egyetem egyik eladtermben olyan meneklteknek, akik a kpzst kveten tanrknt szeretnnek elhelyezkedni Nmetorszgban. A szriai s egyb hbors vezetbl rkezett menekltek nyelvi kpzse prilis 11-n kezddtt az szakkeleti nagyvrosban a nmet kormny integrcis programja keretben. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert) Fotó: KLAUS-DIETMAR GABBERT

A szülők meghatározó része nem ért egyet, a város egyes iskoláiban évek óta sok a panasz a nem német származású diákok magas aránya miatt – írja a V4Na Nemzetközi Hírügynökség.

Berlinben hét középiskolában a legutóbbi állapot szerint a tanulók több mint kilencven százaléka, tizenháromban több mint nyolcvan százaléka, további harminc iskolában pedig a tanulók több mint ötven százaléka nem német anyanyelvű migráns. A harminc legsikeresebb berlini középiskola közül csupán egy olyan van, amelyben a tanulók több mint nyolcvan százaléka nem német anyanyelvű, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Sok szülő, köztük migráns származásúak is megpróbálják más iskolába adni gyermeküket, ezért jellemzően elköltöznek Neukölln, Wedding, Kreuzberg, illetve Gesundbrunnen kerületekből.

A jelenség megoldásaként a baloldali városvezetés a jövőben egyszerűen nem kommunikálná, hogy az iskolákban milyen magas azon tanulók aránya, akik nem beszélnek otthon németül. Ehelyett egy bizonyos szociális index kidolgozását tervezik az iskolák számára, mely meghatározásakor számos tényezőt kell majd figyelembe venni.

Az úgynevezett szociális index létrehozásával nem csupán a szülőket fosztanák meg a fontos és meghatározó információkhoz való hozzáféréstől. Az eddigi kvóta alapú meghatározás helyett a szociális index alapján történne az iskolák forrásainak meghatározása is, mely számos kérdést vet fel. A szociális index szerint az iskolák egyenlőtlen feltételeire a források egyenlőtlen elosztásával kell válaszolni, így az oktatás szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű körzetek iskoláiba több tanár, több anyagi forrás érkezne, ami megoldást is jelenthetne a problémára.

Nem tisztázott azonban, hogy pontosan mit terveznek kedvezőtlen tényezőkként meghatározni. Több szempont is felmerült, mint hogy kap-e a szülő szociális segélyt, munkanélküliek-e, kapnak-e lakáscélú támogatást, milyen a szülők oktatáshoz való viszonyulása, szabadidős magatartása. A helyzet tehát meglehetősen árnyalt, mivel egy iskola eredményei nem csak a diákok helyzetétől és a tanárok számától függ, és nem ismert, hogy milyen mértékben kellene támogatást nyújtani ahhoz, hogy észrevehető javulás következzen be az iskolák tanulói létszámának változásában.

Régóta sokan kifogásolják a társadalmi, szociális index létrehozását, mert ez sok iskola számára megbélyegzést jelent, a megbélyegzés pedig a probléma súlyosbodásához vezet, mert a kedvezőtlen mutatókkal rendelkező iskolákból különösen az iskolázottabb szülők viszik el gyermekeiket.

Ráadásul ez a technokrata elképzelés, mely szerint az iskolákban titokban lehet tartani a nem német származású tanulók arányát, kellemetlenül érinti mind az érintett tanulókat és azok szüleit, mind az iskolákat, mert ez a beismerése annak, hogy nem lehet feloldani az iskolai teljesítmény és a társadalmi háttér közötti kapcsolatot.

Borítókép: Claudia Hubatsch némettanár órát tart (Fotó: MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)