A képviselő a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést ellensúlyozó helyreállítási alapról szóló vita kapcsán kifejtette: a helyreállítási pénzekért felelős biztosok több alkalommal hangoztatták, nincs kettős mérce. "De arra a kérdésre, vajon a többi tagállamnak is küldtek-e a tárgyalások során végeláthatatlan kérdéssorokat a korrupció és csalás elleni fellépés tekintetében, nem érkezett válasz" - tette hozzá.
Győri Enikő rámutatott: A kettős mérce a gyakorlatban igenis létezik. Arra a felvetésre pedig, hogy pont a gyerekvédelmi törvény budapesti elfogadásakor akadtak el az egyébként jól haladó egyeztetések, szintén nem érkezett magyarázat a biztosok részéről.
Mint fogalmazott, az is kettős mérce alkalmazását mutatja, hogy a bizottságnak az sem elég, hogy Magyarország az Európai Számvevőszék jelentése szerint magasan az EU-átlag felett használta fel az elmúlt pénzügyi időszak forrásait. Emellett - tette hozzá - az elsők között fogadta el, adta be az Európai Bizottságnak és kapott jóváhagyást a csalás elleni nemzeti stratégiájára. Magyarország a csalás elleni uniós hivatallal, az OLAF-fal legjobban együttműködő államok között van, valamint elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel azon országok közül, amelyek annak nem tagjai - hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: a brüsszeli bizottság enged a politikai nyomásnak, a magyar választásokig nem akarja elengedni a témát, ez pedig nyílt beavatkozást jelent. A bizottságnak csakis szakmai szempontok alapján lenne szabad értékelnie a magyar (és lengyel) helyreállítási terveket, és mielőbb jóvá kellene hagynia őket.
Borítókép: Győri Enikő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
