Az egy hete hivatalba lépett kancellár a kormányának programját ismertető, 84 perces beszédének utolsó, nemzetközi ügyekről szóló részében kiemelte, hogy Németország első számú nemzeti ügye, „legfőbb nemzeti prioritása” az Európai Unió sikere.
– Továbbra is biztosítani kell azt is, hogy a közösség szorosabb együttműködésre hajlandó tagjai a többi tagország nélkül előmozdíthassák integrációjukat, mint például az euró vagy a schengeni övezet ügyében − mondta Scholz, miközben arról beszélt, hogy az Európai Unió Tanácsában ki kellene terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt, azaz ne kelljen minden tagállam szavazata egy-egy döntés meghozatalához.
Kifejtette, hogy az EU-val kapcsolatos ügyek már régen nem a külpolitikához, hanem a belpolitikához tartoznak. Ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy nem természetes adottság, hanem „megőrzendő kincs”, hogy a Bundestag „demokratikus pártjai” − vagyis a szociáldemokrata álláspont szerint a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) kivételével valamennyi parlamenti párt − támogatják az EU-t.
Arról is szólt, hogy Németország elkötelezi magát a közösség alapját alkotó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és „védelmükben világosan és egyértelműen kiáll az Európai Bizottság, mint a szerződések őre mellett”.
A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójának vezetője a kormányprogram társadalompolitikai témáiról szólva aláhúzta, hogy „Németország bevándorlóország”, ezért legfőbb ideje, hogy „bevándorlási és integrációs társadalomként” tekintsen magára. Ezért meg kell könnyíteni a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét. Így főszabályként be kell vezetni, hogy öt év tartózkodás után is meg lehet majd szerezni az állampolgárságot, és engedélyezni kell a többes állampolgárságot is − ismertette a kancellár.
