Az egy hete hivatalba lépett kancellár a kormányának programját ismertető, 84 perces beszédének utolsó, nemzetközi ügyekről szóló részében kiemelte, hogy Németország első számú nemzeti ügye, „legfőbb nemzeti prioritása” az Európai Unió sikere.
– Továbbra is biztosítani kell azt is, hogy a közösség szorosabb együttműködésre hajlandó tagjai a többi tagország nélkül előmozdíthassák integrációjukat, mint például az euró vagy a schengeni övezet ügyében − mondta Scholz, miközben arról beszélt, hogy az Európai Unió Tanácsában ki kellene terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt, azaz ne kelljen minden tagállam szavazata egy-egy döntés meghozatalához.
Kifejtette, hogy az EU-val kapcsolatos ügyek már régen nem a külpolitikához, hanem a belpolitikához tartoznak. Ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy nem természetes adottság, hanem „megőrzendő kincs”, hogy a Bundestag „demokratikus pártjai” − vagyis a szociáldemokrata álláspont szerint a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) kivételével valamennyi parlamenti párt − támogatják az EU-t.
Arról is szólt, hogy Németország elkötelezi magát a közösség alapját alkotó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és „védelmükben világosan és egyértelműen kiáll az Európai Bizottság, mint a szerződések őre mellett”.
A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójának vezetője a kormányprogram társadalompolitikai témáiról szólva aláhúzta, hogy „Németország bevándorlóország”, ezért legfőbb ideje, hogy „bevándorlási és integrációs társadalomként” tekintsen magára. Ezért meg kell könnyíteni a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét. Így főszabályként be kell vezetni, hogy öt év tartózkodás után is meg lehet majd szerezni az állampolgárságot, és engedélyezni kell a többes állampolgárságot is − ismertette a kancellár.
A menekültügyi rendszerről szólva aláhúzta: az „észszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt”.
Ehhez hozzátartozik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatása és a Németországban maradás lehetőségének biztosítása a jól beilleszkedett menekülteknek, de a maradásra nem jogosultak, különösen a bűnözők és a közveszélyes emberek „következetes hazaszállítása”, kitoloncolása is − mondta.
A többi között hozzátette, hogy a szélsőjobb fenyegeti leginkább Németország demokratikus berendezkedését. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid–19) elleni védőoltás beadatásának ügye nem osztja meg a társadalmat, de van egy „kicsi, szélsőséges és féktelen kisebbség, amely a világjárványban elfordult az államtól és a tudománytól”.
A gyűlölködők e kisebbsége ellen a demokratikus jogállam minden eszközével fellépünk − mondta Olaf Scholz.
Beszédének első részében a haladás fogalma volt a középpontban. – Az új német kormány a haladás kormánya, amely modernizálja Németországot − emelte ki. Mint mondta, a haladás ereje megmutatkozik a világjárvány elleni küzdelemben is. Ezt mutatja a Németországban kifejlesztett vakcina, amely a legjobb bizonyíték arra, hogy az okos haladás, az intelligens innováció és az intelligens modernizálás jobbá teszi a világot.
A legfontosabb feladatnak nevezte egyszerre megőrizni a jólétet és Németország versenyképességét, és elérni a klímasemlegességet, vagyis átállítani az országot az éghajlatot nem befolyásoló működési módra, méghozzá legkésőbb 2045-re. Ez azt jelenti, hogy a következő 23 évben legalább száz éve a legnagyobb szabású átalakítást kell véghezvinni az iparban és a gazdaság összes többi területén − fejtette ki Olaf Scholz.
A kancellár hangsúlyozta, hogy az embereknek az élet minden területén mélyreható változásokra kell felkészülniük. Ezeket a változásokat a kormány minden eszközzel támogatja, így elindítja „a beruházások évtizedét” − mondta Scholz, a konkrét célok között említve, hogy az elektromos meghajtású autók száma a jelenlegi félmillió körüli szintről 15 millióra emelkedjen az évtized végére.
Borítókép: A kancellárrá választott Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa leteszi hivatali esküjét Bärbel Bas, a német szövetségi parlament elnöke előtt Berlinben 2021. december 8-án (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
