− Fontosnak tartom, hogy egy afroamerikai nőnek is legyen helye a legfelsőbb bíróságban, mivel csak így tudunk mindenkit képviselni − mondta Joe Biden amerikai elnök 2020 februárjában egy dél-karolinai kampányeseményen.
Úgy tűnik, most minden adott ahhoz, hogy a demokrata politikus teljesítse ígéretét, ugyanis a nyolcvanhárom éves Stephen Breyer, a legfelsőbb bíróság legidősebb tagja bejelentette visszavonulási szándékát.
Biden megválasztásában oroszlánrészt vállalt az afroamerikai közösség, azonban a gyenge első éve után már kevésbé támogatják az elnököt. − Egy fekete nő kinevezése komoly szimbolikus jelentőséggel bírna, ugyanakkor látni kell, hogy elmúltak azok az idők, amikor a demokratáknak csupán szép szavakat kellett mondaniuk az afroamerikai szavazatok elsöprő hányadának begyűjtéséhez − fogalmazott lapunk megkeresésére Baranyi Tamás, aki szerint nagyon nehéz lesz behozni azt a hátrányt, amelyben jelenleg az elnök és pártja van.
− Látszik, hogy már kampányüzemmódba kapcsoltak, és ennek fontos része lehet a főbíróválasztás. Ezzel kapcsolatban valószínű, hogy George Floyd halálának második évfordulója környékére, május végére tervezik a tisztviselők cseréjét
− magyarázta a szakértő.
Az szinte biztosnak tűnik, hogy Joe Biden ezt az ígéretét be fogja tartani, már több lehetséges jelölt neve is kering a sajtóban. A két legerősebb kandidátus az 51 éves Ketanji Brown Jackson szövetségi fellebbviteli bíró, valamint egy negyvenöt éves kaliforniai legfelsőbb bíró, Leondra Kruger. − Ahhoz, hogy valakiből főbíró váljon, kell egy bizonyos élettapasztalat, azonban nem lehet túl idős sem, hiszen ez egy életre − vagy visszavonulásig − szóló cím. Akkor számít politikailag fontos eredménynek a kinevezés, ha egy viszonylag fiatal jogász kerül a pozícióba, így általában az ötvenes éveikben járó bírák nyerik el a tisztséget − mondta a kutató.
− A republikánusok számára egyébként mindkét jelölt elfogadható, de ebből a szempontból inkább Krugernek állhat a zászló.
Volt ugyanis már rá példa, hogy a kaliforniai legfelsőbb bíróságban is a konzervatívokkal szavazott, mivel a szigorú, precedensalapú ítélkezést helyezi előtérbe. Ezáltal olyan szemléletet hozhat magával főbíróként, ami eltér az eddig bevett demokrata gyakorlattól, így pedig nyomás alá helyezheti, kompromisszumképesebbé teheti a legfelsőbb bíróság republikánus tagjait − foglalta össze Baranyi Tamás.
Mivel a mostani főbírócsere nem jár a testület erőviszonyainak felborulásával − demokrata válthat demokratát −, így olyan heves politikai csatára sem lehet számítani, mint például Donald Trump elnöksége alatt, amikor két esetben is konzervatív beállítottságú jelölt váltotta liberális elődjét. − A kultúrharc szempontjából sokkal rosszabb kandidátusokat is lehetne választani.
Inkább arra számítok, hogy nagy kampányt tudnak építeni Joe Biden köré a kinevezés apropóján, a kisebbségek mellett való elkötelezettségét hangsúlyozva, s megcélozva ezzel az afroamerikai szavazókat
− emelte ki a szakértő. Erre egyébként szüksége is lenne az elnöknek, ugyanis míg 2020-ban a fekete bőrű állampolgárok voksainak 87 százalékát gyűjtötte be, egy friss kutatás szerint mára már csak 57 százalékos támogatottsága van körükben. Ez többek között annak is tulajdonítható, hogy nem teljesítette az olyan, kifejezetten ezen társadalmi csoportnak tett ígéreteit, mint például a rendőrség reformja.
Baranyi Tamás elmondta azt is, hogy bár a legfelsőbb bíróság munkáját ez nem nehezíti meg, számos szövetségi ügynökségben és a kormányzat különböző területein már látszanak a demokraták kvótaalapú kinevezési gyakorlatának hátrányai. − A sokszínűségi alapon összeállított testületek gyakran nem tudják megfelelően ellátni funkcióikat, pontosan azért, mert a munkájuk során túl sok érdeket kell közös nevezőre hozniuk − mondta a kutató.
