Az erdélyi magyarok nem felejtenek – üzenték Márki-Zay Péternek

Több erdélyi önkormányzati vezető is nemet mondott az ősz során Márki-Zay Péternek, amikor a magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. RMDSZ-es színekben tisztséget nyert nyolc elöljáró közös levélben jelezte, hogy a választásokig nem kívánja őt fogadni. A dokumentum mostanig nem volt nyilvános.

Sepsiszentgyörgy, 2018. március 15. Antal Árpád polgármester beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából tartott sepsiszentgyörgyi ünnepségen 2018. március 15-én. MTI Fotó: Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást

– üzenték még tavaly októberben Márki-Zay Péternek, a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének erdélyi magyar önkormányzati vezetők. A birtokunkba jutott levelet négy megyei tanácselnök és négy megyeszékhely polgármestere: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke írták alá, válaszként arra a megkeresésre, hogy fogadják Márki-Zay Pétert – olvasható a Székelyhon.ro cikkében.

Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdik, hogy szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni. Hangsúlyozzák:

fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki”.

Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei

– olvasható a levélben.

Azzal folytatják, hogy szerintük

érdemi tettekre van szükség ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon.

Arra is emlékeztetnek, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, példaként említik Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda akkori polgármesterét, Szőke Domokost, Csíkszereda akkori alpolgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós akkori polgármesterét. Hajnalban a családjukra rontottak, és mint köztörvényes bűnözőket, úgy hurcolták meg ezeket a vezetőket saját közösségük előtt, később a bíróság kimondta: ártatlanok.

Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni

– szögezik le az önkormányzati vezetők.

Mint jelzik, aggodalommal figyelik, hogy a hatalmat átvenni kívánó politikai vezetők feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, az alkotmányos rend feloldására készülnek. A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország – fogalmaznak.

Végül azzal zárják a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak.

Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.

A portál megkeresésére Antal Árpád megerősítette, hogy ők írták a dokumentumot. Mint mondta, azért nem hozták akkoriban nyilvánosságra, mert a megkeresés sem volt nyilvános. A levél címzettjétől, Márki-Zay Pétertől egyébként nem kaptak választ, a hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet – olvasható a cikkben.

Borítókép: Antal Árpád polgármester beszédet mond az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából tartott sepsiszentgyörgyi ünnepségen 2018. március 15-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)