Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn a Twitteren jelentette be, hogy Ukrajna kérvényezi a teljes jogú EU-tagságot, mégpedig egy különleges eljárás keretében. A hírt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette. Mint azt Smihal a mikroblogon írta,
Ukrajna rég bizonyította, hogy szerves része az európai közösségnek. Itt az ideje, hogy mindezt papírra vessük.
Egyúttal megköszönte az európai partnereknek, hogy támogatják az országot, s gyors döntéseket hoznak.
Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján is előkerült a „gyorsított” ukrán EU-tagság ügye: mint azt a bizottság vezető szóvivője jelezte,
már a tagjelölti státusz megszerzésének is világos folyamata van.
Utalt Ursula von der Leyen friss interjújára is, amelyben az elnöknő kijelentette, hogy szívesen látná Ukrajnát a blokkban. – Az elnök az említett interjúban nem mondott semmit arról, hogy el lehetne térni a jelenlegi bővítési folyamattól – szögezte le a bizottsági szóvivő.
Jelezte azt is, hogy a csatlakozási tárgyalások megindításáról szóló döntés nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamokat tömörítő Tanács hatáskörébe tartozik, a bizottságnak így nincs tudomása arról, hogy Kijev hivatalosan kérvényezte volna a gyorsított felvételt a blokkba. (Az EU bővítési folyamatát a tagállamok illetékes minisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsa felügyeli: itt nemcsak a tagjelöltség, de a jelölt eredményeinek értékelése is egyhangúsághoz van kötve – a szerk.)
Charles Michel: Nincs egyetértés a kérdésben
Ezzel kapcsolatosan az EU vezető szervét, az Európai Tanácsot elnöklő Charles Michel is megszólalt hétfőn. Mint azt az AFP francia hírügynökség tudósítása szerint mondta, az ukrán EU-tagság kérdése régóta terítéken van az EU-ban. – A bővítéssel kapcsolatban eltérő vélemények vannak a tagállamok között, azok eltérő érzékenységgel állnak a kérdéshez – szögezte le az elnök.
A BFM francia tévécsatornának később megerősítette, hogy hajlandó
vitára bocsátani a bővítési kérdést a tagállamok között.
Uniós források szerint erre leghamarabb az országvezetők márciusi brüsszeli csúcstalálkozóján kerülhet sor.
Társulási megállapodás. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Utóbbi értelmében Kijev és az EU törekszenek a politikai és gazdasági kapcsolatok folyamatos megerősítésére. Ugyancsak 2017-ben a felek döntöttek a vízumliberalizációról, tehát az ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb kilencven napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba. A hivatalosan tagjelölti státusszal bíró, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé jelenleg Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. A bővítési folyamatban a tagállamokat tömörítő Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje a jelentkező országot: a bizottsági jelentés alapján később az EU-országok döntenek egyhangúlag a jelöltségről. A bizottsági értékelés időtartama normál esetben megközelítőleg egy év.
Borítókép: az Európai Bizottság brüsszeli épülete az ukrán zászló színeiben (Forrás: Twitter)
