– Igen, idővel szívesen látnánk őket az Európai Unióban, hozzánk tartoznak, szeretnénk, ha tagok lennének – így reagált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Euronews hírcsatorna Ukrajna EU-tagságáról szóló felvetésére. Lapunk is beszámolt róla, hogy a kirobbant háború nyomán vezető európai politikusok kezdték követelni, hogy az unió gyorsítson Ukrajna integrációján. Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba.
Mint azt az Euronews is megjegyzi, Von der Leyen válaszában kerülte a gyorsított integrációra tett ígéretet.
Beszélt ugyanakkor arról, hogy az EU folyamatosan az ukrán piac egységes uniós piacba való integrálásán dolgozik, s az energiaszektor terén is szoros a kapcsolat.
A bizottsági elnök interjújára reagálva Németország korábbi külügyi államtitkára, a szociáldemokrata Michael Roth azt írta a Twitteren: „Én is támogatom Ukrajna európai perspektíváját. Annak viszont őszintének kell lennie, s minden tagállamnak támogatnia kell.”
Az EU már sok bizalmat veszített a Nyugat-Balkánon. Ott már 2004 óta van lehetőség a csatlakozásra. Az EU azonban nem mindig tartotta be az ígéreteit
Ahogy azt lapunk is megírta, Ukrajna gyorsított integrációja a hivatalosan tagjelölti státusszal bíró, hosszú évek óta tárgyaló államok – Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Törökország – körében valószínűleg a háborús helyzet közepette is ellenérzést válthatna ki.
Az EU bővítési folyamatát a tagállamok illetékes minisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsa felügyeli: itt nemcsak a tagjelöltség, de a jelölt eredményeinek értékelése is egyhangúsághoz van kötve. Az utóbbi időben látványos példa erre a Nyugat-Balkán ügye: Bulgária következetesen blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával – a bolgár vétó következtében az albánok sem tudnak egyelőre továbblépni.
Borítókép: Ursula von der Leyen az EP-ben (Forrás: Európai Parlament)
Orosz–ukrán háború 
