Uniós tagjelöltséget sürgetnek Ukrajnának

Legutóbb Andrzej Duda lengyel elnök is szorgalmazta a gyorsított integrációt.

EP-031933J_Ukraine_Week_PC_Schulz Fotó: Dominique HOMMEL

Andrzej Duda lengyel elnök a hét végén beállt azon európai vezetők sorába, akik az ukrán háború nyomán mielőbbi uniós tagjelölti státust szorgalmaznak Kijevnek. Mint azt az államfő Twitter-fiókján közzétett bejegyzésében írta, Lengyelország azon a véleményen van, hogy gyorsított utat kellene biztosítani Ukrajnának az EU-ba. – A tagjelöltstátust rögtön biztosítani kellene, amit a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdése követnie. 

Ukrajnának a helyreállításhoz az uniós alapokhoz is hozzáférést kell biztosítani 

– nyomatékosította, azzal érvelve, hogy Ukrajna mindezt megérdemli. 

Poland advocates an express path for Ukraine’s membership in the EU. The candidate state status should be granted immediately and talks on the membership started promptly thereafter. Ukraine must also have access to EU funds for reconstruction. This is what Ukraine deserves🇵🇱🇺🇦🇪🇺

— Andrzej Duda (@AndrzejDuda) February 26, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban többször is kijelentette, hogy itt lenne az alkalom Ukrajna NATO-s és uniós perspektívájának megerősítésére, mondván: „Ukrajnának EU-taggá kell válnia”.

A csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs előtt Mateusz Morawiecki lengyel és Janes Janza szlovén miniszterelnökök levélben is az Európai Tanács tagjaihoz és Charles Michel ET-elnökhöz fordultak. Mint azt írták, a jelen helyzet gyors és bátor döntéseket követel, hiszen „ha az EU nem bővül, majd más fog”. A vezetők szerint

 Ukrajnának legkésőbb 2030-ra teljesen integrálódnia kellene az unióba.

Emlékezetes, az e heti brüsszeli csúcsértekezleten Gitanas Nauseda litván államfő belépő nyilatkozatában szintén kijelentette, hogy az uniónak azonnal tagjelöltstátust kellene adnia Ukrajnának.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (jobbra) és Gitanas Nauseda litván elnök sajtótájékoztatóra érkezik, miután megbeszélést folytattak Olaf Scholz német kancellárral Berlinben 2022. február 26-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

 

Legyűrni a bővítési fáradtságot?

Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Utóbbi értelmében Kijev és az EU törekszenek a politikai és gazdasági kapcsolatok folyamatos megerősítésére. Ugyancsak 2017-ben a felek döntöttek a vízumliberalizációról, tehát az ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb kilencven napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba. 

Noha az ukrán háború kirobbanása szilárd egységbe terelte a tagállamokat, a bővítés kérdése ennél jóval összetettebb: a csatlakozási kritériumok – egy egyszerre demokratikus, gazdasági és politikai feltételcsomag – általában hosszú ideig eltartó teljesítése mellett az is szükséges, hogy

 maga az unió képes legyen a bővülésre. 

Az EU bővítési folyamatát a tagállamok illetékes minisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsa felügyeli: itt nemcsak a tagjelöltség, de a jelölt eredményeinek értékelése is egyhangúsághoz van kötve. Az utóbbi időben látványos példa erre a Nyugat-Balkán ügye: Bulgária következetesen blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával – a bolgár vétó következtében az albánok sem tudnak egyelőre továbblépni. 

Uniós diplomaták a napokban a brüsszeli sajtóban többször utaltak rá, hogy az azonnali ukrán tagjelöltséghez valószínűleg nincs meg a politikai egység a tagállamok között. Arról nem is beszélve, hogy a hivatalosan tagjelölti státusszal bíró, hosszú évek óta tárgyaló államok – Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Törökország – valószínűleg a háborús helyzet közepette is rossz néven vennék a rendkívüli döntést. 

Annak a lehetőségét ugyanakkor az uniós diplomáciai források sem tartják kizártnak, hogy az EU valamiféle szimbolikus gesztust tegyen e téren Ukrajna irányába.

Borítókép: Uniós és ukrán zászló az Európai Parlamentben (Forrás: EP)