Andrzej Duda lengyel elnök a hét végén beállt azon európai vezetők sorába, akik az ukrán háború nyomán mielőbbi uniós tagjelölti státust szorgalmaznak Kijevnek. Mint azt az államfő Twitter-fiókján közzétett bejegyzésében írta, Lengyelország azon a véleményen van, hogy gyorsított utat kellene biztosítani Ukrajnának az EU-ba. – A tagjelöltstátust rögtön biztosítani kellene, amit a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdése követnie.
Ukrajnának a helyreállításhoz az uniós alapokhoz is hozzáférést kell biztosítani
– nyomatékosította, azzal érvelve, hogy Ukrajna mindezt megérdemli.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban többször is kijelentette, hogy itt lenne az alkalom Ukrajna NATO-s és uniós perspektívájának megerősítésére, mondván: „Ukrajnának EU-taggá kell válnia”.
A csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs előtt Mateusz Morawiecki lengyel és Janes Janza szlovén miniszterelnökök levélben is az Európai Tanács tagjaihoz és Charles Michel ET-elnökhöz fordultak. Mint azt írták, a jelen helyzet gyors és bátor döntéseket követel, hiszen „ha az EU nem bővül, majd más fog”. A vezetők szerint
Ukrajnának legkésőbb 2030-ra teljesen integrálódnia kellene az unióba.
Emlékezetes, az e heti brüsszeli csúcsértekezleten Gitanas Nauseda litván államfő belépő nyilatkozatában szintén kijelentette, hogy az uniónak azonnal tagjelöltstátust kellene adnia Ukrajnának.
Legyűrni a bővítési fáradtságot?
Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Utóbbi értelmében Kijev és az EU törekszenek a politikai és gazdasági kapcsolatok folyamatos megerősítésére. Ugyancsak 2017-ben a felek döntöttek a vízumliberalizációról, tehát az ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb kilencven napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.
Noha az ukrán háború kirobbanása szilárd egységbe terelte a tagállamokat, a bővítés kérdése ennél jóval összetettebb: a csatlakozási kritériumok – egy egyszerre demokratikus, gazdasági és politikai feltételcsomag – általában hosszú ideig eltartó teljesítése mellett az is szükséges, hogy
maga az unió képes legyen a bővülésre.
Az EU bővítési folyamatát a tagállamok illetékes minisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsa felügyeli: itt nemcsak a tagjelöltség, de a jelölt eredményeinek értékelése is egyhangúsághoz van kötve. Az utóbbi időben látványos példa erre a Nyugat-Balkán ügye: Bulgária következetesen blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával – a bolgár vétó következtében az albánok sem tudnak egyelőre továbblépni.
Uniós diplomaták a napokban a brüsszeli sajtóban többször utaltak rá, hogy az azonnali ukrán tagjelöltséghez valószínűleg nincs meg a politikai egység a tagállamok között. Arról nem is beszélve, hogy a hivatalosan tagjelölti státusszal bíró, hosszú évek óta tárgyaló államok – Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Törökország – valószínűleg a háborús helyzet közepette is rossz néven vennék a rendkívüli döntést.
Annak a lehetőségét ugyanakkor az uniós diplomáciai források sem tartják kizártnak, hogy az EU valamiféle szimbolikus gesztust tegyen e téren Ukrajna irányába.
Borítókép: Uniós és ukrán zászló az Európai Parlamentben (Forrás: EP)
