Rohamosan növekszik az illegális migránsok száma Cipruson

A kormány szerint Törökország segíti a menekülteket, hogy átjussanak a szigetet kettéválasztó zöld vonalon.

2022. 02. 15. 6:30
null
Kokkinotrimithia, 2020. június 23. Illegális bevándorlók a ciprusi Kokkinotrimithia faluban lévõ befogadótáborban 2020. június 23-án. MTI/EPA/Katia Hrisztodulu Fotó: Katia Hrisztodulu
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas migrációs problémákkal küzd a Közel-Kelethez legközelebb eső uniós állam, Ciprus. A szigetország belügyminisztere nemrégiben arról beszélt, hogy az ország lakosságának 4,6 százaléka menedékkérő vagy már védelemben részesül – ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. Nikosz Núrisz szerint az illegális migránsok okozta problémák hátterében Törökország áll, amely arra buzdítja a Szíriából és a szubszaharai Afrikából érkező menekülteket, hogy Ciprusra menjenek.

– Számunkra ez szükségállapotot jelent

– hangsúlyozta a belügyminiszter a helyzet súlyosságát.

Núrisz ismertette, tavaly a 13 ezret is meghaladta az újonnan beadott menedékkérelmek száma a körülbelül 850 ezres – a törökök befolyása alatt álló északi területek lakosságát nem számítva – népességű országban. Ciprus szigetét a 184 kilométeren húzódó zöld vonal választja ketté, amelytől délre a Ciprusi Köztársaság található, északra pedig a kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság. A ciprusi kormány azzal vádolja a törököket, hogy naponta mintegy 60-80 illegális migránst engednek át a zöld vonalon, a belügyminisztérium adatai szerint tavaly a menedékkérők mintegy 85 százaléka érkezett ilyen módon a sziget déli oldalára. Noha minden jel arra mutat, Ciprus gyakorlatilag megtelt a migránsokkal, jogvédő csoportok mégis támadják a kormányt azzal, hogy túlzsúfolt migránstáborokat tart fenn.

2021-ben a menedékkérők többsége szíriai volt, mellettük a Kamerunból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Nigériából és Szomáliából érkezettek nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet.

Núrisz szerint sokan Isztambulon keresztül jutnak el a sziget északi részére, majd embercsempészek segítik őket át a zöld vonalon. Hozzátette, a migránsok zöme azonban ekkor csalódik, hiszen Ciprus nem tagja a schengeni övezetnek, így nem tudnak eljutni sem Németországba, sem Franciaországba, ahova többségük tart. A ciprusi kormány a határvédelem megerősítésével igyekszik megfékezni a török befolyású területekről érkező migránsáradatot: drótkerítést építenének, valamint korábban megnövelték a határőrök számát, továbbá nyáron izraeli gyártmányú megfigyelőrendszert is telepíteni fognak.

Nicosia továbbá azt is szeretné, ha a Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – a törökországi felségvizeken is járőrözne, hogy a migránsokat még azelőtt elkapnák, hogy a szigetre érkeznének. Ehhez azonban Ankara beleegyezése is szükséges.

A belügyminiszter múlt héten arról beszélt, a túlzsúfoltság enyhítése érdekében arra törekednek, hogy minél előbb hazaszállítsák azokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították. A közelmúltban például 250 vietnami migránst küldtek haza, valamint 17 kongóit is. Tervek szerint március 8-án pedig Németországgal együttműködve egy pakisztániakból álló csoportot küldenek vissza hazájukba. A migrációs probléma egyre nagyobb méreteket ölt az országban, és számos incidenst okoz. Múlt héten egy 15 éves szomáliai fiú ellen adott ki elfogatóparancsot a rendőrség, akit azzal vádolnak, hogy megkéselt egy 17 éves fiatalt, miután verekedés tört ki egy kosárlabdameccsen, de gyakoriak az összetűzések a menekülttáborokban is. A tinédzser súlyos állapotban került kórházba. Núrisz szerint ez az incidens is alátámasztja, hogy Ciprusnak szüksége van az Európai Unió segítségére.

– Erre számítani lehetett egy olyan helyen, ami tele van különböző nemzetiségű emberekkel

– hangsúlyozta a belügyminiszter.

Sajtóértesülések szerint Fabrice Leggeri, a Frontex ügyvezető igazgatója szerdán Ciprusra látogat.

Borítókép: Illegális bevándorlók a ciprusi Kokkinotrimithia faluban lévő befogadótáborban 2020. június 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Katia Hrisztodulu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.