Hazugság a német atomerőművek bezárása körül?

A parlamentnek és a lakosságnak is hazudtak az atomenergia kivezetésekor – véli a CDU/CSU, miután egy tényfeltáró cikk kiperelt dokumentumok alapján azt állítja: az utolsó német atomerőművek tavaly áprilisi leállítása előtt fontos szakértői anyagokat titkolhattak az érintett zöldpárti miniszterek elől. A gazdasági tárca visszautasítja az állításokat, de egyre többen sürgetik vizsgálóbizottság felállítását.

Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter nyilatkozik Brüsszelben 2024. január 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Habeck védekezik

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter a Budestag pénteki rendkívüli bizottsági ülésén megvédte az atomerőművek kivezetésének kérdésében lefolytatott minisztériumi és tárcaközi döntés-előkészítést. Az ülését azért hívták össze, mert a CDU/CSU azonnali tisztázást követelt a minisztertől. Habeck ott elmondta: mindig is jól informáltnak érezte magát minisztériumában, minden fontos kérdést megvitattak, mielőtt a döntés megszületett volna. A miniszter támogatást kapott a Zöldek, az SPD és a Linke bizottsági tagjaitól. 

A CDU/CSU viszont vizsgálóbizottság felállítását követeli, hogy tisztázzák azokat az állításokat, amelyek szerint a lakosságnak hazudtak az atomerőművek kivezetésének kérdéséről.

Habeck a bizottsági ülés után azt mondta, hogy nyugodtan áll egy esetleges vizsgálóbizottság elé.

A BSW pártalapítója, Sahra Wagenknecht is vizsgálóbizottságot felállítását sürgeti. – Amíg az energiaellátás biztonságának aktív veszélyeztetésére vonatkozó vádakat nem sikerült eloszlatni, addig a vizsgálóbizottság felállításának kérdését sem engedhetjük el – mondta a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjúban. A BSW, akárcsak az AfD, az orosz gáz újbóli importját támogatja.
 

Előzmények

Az atomerőművek korszaka véget ért. Az atomenergiát Németország nem alkalmazza többé – ezek voltak Olaf Scholz kancellár szavai egy évvel ezelőtt, amikor tavaly április közepén véglegesen leállították a három még működő atomerőművet. A döntés a megújuló energiaforrásokra történő átállás jegyében született, fő szószólója pedig a zöldpárti gazdasági miniszter, egyben alkancellár, Robert Habeck volt – mutatott rá összefoglalójában az Infostart.hu.

Az összegzés felidézte, hogy Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az ukrajnai háború és a nyomában kialakult energiaválság miatt azonban az utolsó három erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. Így 2023. április 15-én zárt be a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőmű.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU már akkor is jelezte, hogy folytatja a harcot az erőművek újraindításáért.

 Hasonló állásponton volt az AfD. Fenntartásait hangoztatva szintén az atomerőművek újraélesztése mellett emelt szót tavaly április óta több alkalommal is a legkisebb kormánykoalíciós párt, a szabad demokrata FDP is.

Borítókép: Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)