Orosz segítséggel űzik ki az amerikaiakat Nigerből

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően rendkívül mélyre süllyedtek az amerikai–orosz kapcsolatok, ennek ellenére Nigerben ugyanarról a légibázisról kell dolgozniuk a két nagyhatalom erőinek. Az amerikai csapatok több, mint tíz éve vannak jelen az afrikai országban, ám az utóbbi időben rendkívül feszültté vált a viszony: Niger az amerikaiakat távozásra szólította fel, az pedig, hogy a két rivális nagyhatalom kénytelen ugyanazt a bázist használni, olaj lehet a tűzre.

2024. 05. 03. 8:18
Nigeri tüntetők sürgetik az amerikai csapatok tárgyalások nélküli kivonulását az országból Niameyben 2024. április 13-án. Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Niamey egyébként tavaly a francia katonai jelenlétet is felszámolta, miután a márciusban puccs során hatalomra került tábornokok sorra mondták fel nyugati partnereikkel a megállapodásokat. 2023 decemberére a körülbelül 1500 fős francia kontingens szinte minden tagja elhagyta az afrikai országot. Nem Niger egyébként az egyetlen a térségben, mely hasonló döntésre jutott: az amerikai csapatok Csádból is kivonultak az utóbbi időben, a franciáknak pedig Malit és Burkina Fasót kellett elhagyniuk. Mali azóta még szorosabbra vonta kapcsolatait Oroszországgal.

 

Veszélyben a Száhel biztonsága?

A nyugati csapatok kivonulása ugyanakkor számos biztonsági kérdést felvet, különösen az amerikai csapatok esetében, melyek még az Iszlám Állam (ISIS) közel-keleti terrorszervezet helyi leányvállalatai, valamint más fegyveres csoportok, köztük a Boko Haram és az al-Kaida helyi egységei visszaszorítása érdekében érkeztek a térségbe a 2010-es években. Nigerben 2013 óta voltak jelen két, az Air Base 101 és az Air Base 201 nevű katonai légibázisokon.

Mindezeken felül egyértelműen látható az is, hogy az Egyesült Államok afrikai befolyása egyre inkább csökken, helyét a keleti nagyhatalmak, azaz Moszkva és Peking veszik át. A regionális nagyhatalmak közül pedig Irán is megjelent, Teheránnak elsősorban a nigeri uránbányákra fáj a foga.

Niger egyébként a világ egyik legszegényebb országa, ám földrajzi elhelyezkedése és természeti erőforrásai miatt fontos lett a nagyhatalmak számára – előbbi például hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati csapatok részt vegyenek a nyugat-afrikai terrorszervezetek elleni küzdelemben.

Borítókép: Nigeri tüntetők sürgetik az amerikai csapatok tárgyalások nélküli kivonulását az országból Niameyben 2024. április 13-án (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.