Az Iszlám Állam radikális rendszerét hoznák el Európába? – szakértőt kérdeztünk + videók

Futótűzként terjedt a napokban a németországi iszlamista szélsőségesek terve, miszerint elhoznák az Iszlám Állam (ISIS) közel-keleti terrorszerszervezet brutalitását Európába – kalifátus kikiáltását követelték a hét végén Hamburgban. A Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt arról, van-e esély arra, hogy a szélsőségesek kalifátust kiáltanak ki Európában.

2024. 05. 02. 14:01
Demonstration of support for Palestine on Sankt Hans Torv in Copenhagen Denmark.
Illusztráció: A Hizb út-Tahrir tagjai tüntetnek Koppenhágában 2023. október 14-én. Fotó: AFP Forrás: Thomas Sjoerup
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kalifátus a megoldás – ezt hangoztatta múlt hét végén a németországi Hamburgban több, mint ezer tüntető. A megmozdulást a Muslim Interaktiv nevű csoport szervezte, amely tulajdonképpen a Hizb út-Tahrir, 1953-ban a mai Izrael területén megalapított iszlám fundamentalista szervezet utódja.

 

Kalifátus jöhet létre Európában?

A Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt arról, hogy kalifátust nem kiálthat ki bárki csak úgy. Az intézmény megalakulása egészen Mohamed próféta haláláig vezethető vissza, ám az Oszmán Birodalom alatt kiüresedett: „az oszmánok megtartották a kalifát szimbolikus uralkodóként, de gyakorlatilag már nem volt szerepe sem a politikában, sem a társadalmi életben” – fogalmazott.

Felidézte,

a kalifátus visszaállítása az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet alatt merült fel, ám példájuk is mutatja, lehetetlen tervről van szó – nemcsak Európában, de még az arab világban is.

Sayfo Omar szerint utóbbi esetében többek közt az áll, hogy a muszlimok 90 százalékt adó szunnita iszlám világ decentralizált. „Ez nem úgy néz ki, hogy valaki most kitalálja, lesz egy kalifátus, amihez csatlakozhat bárki” – fogalmazott. Kiemelte, hogy mindezek ellenére vannak olyan iszlamista szervezetek, amelyek a kalifátus bevezetését szeretnék előirányozni, zömében egymással ellenséges közösségek.

 

Szélsőséges szervezet romjain építkezik a Muslim Interaktiv

Azok a felvételek azonban, amelyek a hamburgi tüntetésen készültek és az egész világhálón elterjedtek, egészen ijesztőek voltak. Hiszen az ISIS példája volt annak, hogyan nézhetne ki egy kalifátus a XXI. században: szigorú törvények, brutális kivégzések, amelyek elől senki sem menekülhet.

Sayfo Omar ugyanakkor kiemelte, a tüntetést szervező Muslim Interaktiv a Hizb út-Tahrir szervezet utódja, amelyet az arab világban nem igazán tűrnek meg, így azon kívül működik a világ más országaiban.

Sok esetben veszélynek minősítik az aktuális kormányok, hiszen megkérdőjelezik közvetett vagy közvetett módon az ország vezetését, Európában viszont a diaszpórákban nagyon jól tudnak működni, ugyanis az uralkodó liberális jogrend miatt kevésbé szigorúan lépnek fel ellenük

– mutatott rá.

Raheem Boateng, a németországi Muslim Interkatív szélsőséges szervezet vezetője (Forrás: Facebook/Muslim Interaktiv)

Hangsúlyozta azonban a szakértő, hogy a Hizb út-Tahrirt 2003-ban betiltották Németországban, mert tagadta az alkotmányt. A Muslim Interaktiv pedig az „anyaszervezet” romjain építkezik most. Sayfo Omar elmondta, a szervezetet egy félig német, félig ghánai Raheem Boateng vezeti: a 25 éves férfi keresztény édesapától származik, ám áttért az iszlámra és a radikálisabb irányzat felé mozdult. A szakértő kiemelte, Boateng a közösségi médiában igen aktív, TikTokon közzétett videóiban egyfajta sajátos muszlim szempontot képvisel. Noha a férfi videóit több ezren megnézik, a Hizb út-Tahrirnak nincs társadalmi támogatottsága sem Németországban, sem Európában.

Sayfo Omar emlékeztetett, a hamburgi tüntetésen valószínűsíthetően arabok, tehát észak-afrikaiak és közel-keletiek vettek részt, akiknek egyébként az üzenetük sem igazán vonzó a más etnikumú és eltérő irányzatokat képviselő közösségek számára.

Statisztikai adatok azt mutatják, a Németországban élő közel ötmillió muszlim többségét a törökök és a kurdok adják, akik számára nem szimpatikus a Raheem Boateng vezette csoport ötlete – tekintve, hogy esetükben az elvont ideológián túl sokkal nagyobb befolyása van az anyaországnak és az etnikumnak.

A szakértő szerint egyébként nem véletlen, hogy éppen Hamburgban gyűltek össze a szélsőségesek: a környező országokban nagyon keményen állnak a Hizb út-Tahrirhoz, ám a német városba még ők is, illetve más radikálisok is könnyen el tudnak jutni.

 

Teret hódít az iszlám szélsőségesség

Miután október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt, majd Izrael katonai erővel válaszolt, sorra jelentek meg az Izrael-ellenes tüntetők az egész világon. Sayfo Omar ennek kapcsán elmondta, az európai kormányok sok esetben erősen felléptek a megmozdulások ellen, tulajdonképpen az Egyesült Királyság volt az egyedüli, ahol nagyobb, 300 ezres tüntetést meg tudtak szervezni, amelyben egyébként a helyi baloldal is partner. Hozzátette:

az elmúlt időszakban azt látni, hogy a palesztin ügy általánosságban egy szimbolikus üggyé vált, ami egyúttal egy jó apropó is az iszlamista szervezeteknek, hogy feltűnést keltsenek.

A szakértő viszont arra is felhívta a figyelmet, az európai folyamatokat megnézve, nem lehetett látni nagy muszlim megmozdulásokat. Emlékeztetett, Törökország például kiállt a Hamász mellett és a török kormánynak elég erős az európai diaszpóraszervező gépezete, mégsem voltak nagy török megmozdulások, ez ugyanis politikailag nem érdeke a törököknek.

Borítókép: Illusztráció: a Hizb út-Tahrir tagjai tüntetnek Koppenhágában 2023. október 14-én (Fotó: AFP/Thomas Sjoerup)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.