„Sokkal gazdagabb lett az Európai Unió Magyarország csatlakozásával”

Magyarország európai uniós csatlakozásáról és az azóta eltelt húsz évről volt szó a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett, EU 20: hazánk uniós tagságának tapasztalatai című kerekasztalbeszélgetésen csütörtökön, Budapesten.

Kerekasztal-beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Magyarország 20 éves EU-tagsága kapcsán 2024. május 2-án. Fotó: Teknős Miklós

A héten volt a 20. évfordulója annak, hogy Magyarország tagja lett kilenc másik országgal együtt az Európai Uniónak. Az évforduló kapcsán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezett kerekasztal-beszélgetést csütörtökön, melynek kezdetén Kiss Rajmund, az MCC Diplomácia Műhelyének vezetője rámutatott, „sokkal gazdagabb lett az Európai Unió Magyarország csatlakozásával, s bár nincsen meg az az egység, ami húsz évvel ezelőtt jellemezte az Európai Uniót, ez nem változtat a tényen, hogy Magyarország fontos tagállama az uniónak”.

Senki nem gondolja, hogy nekünk az Európai Unión kívül lenne a helyünk, nekünk kulturálisan, történelmileg és gazdaságilag is itt a helyünk.

– tette hozzá.

A szakértő szerint szerint egy konzervatív fordulattal sokkal sikeresebb és versenyképesebb lehet az Európai Unió a jelenleginél. Ferkelt Balázs közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egyetemi docense egy házassághoz hasonlította az EU-tagságot, amelynek a mostani 20. házassági évfordulója, és ebben a házasságban mindkét fél sokat változott, valamint maga a környezet is.

Magyarország nagyon sok területen, komoly gazdasági teljesítményt tudott felmutatni, az Európai Unió is sok mindenben előre tudott lépni, de gondoljunk arra, hogy a 2000-es évek elején arról beszélgettünk, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni versenyképességi szakadékot hogyan tudja csökkenteni Európa, ma pedig már sokkal több kihívónk van

– foglalta össze gondolatait.

Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője a világgazdasági környezet radikális átalakulására hívta fel a figyelmet. Szó esett, továbbá, Magyarország 2007-es schengeni övezethez való csatlakozásáról, az európai uniós támogatások felhasználásáról, a tagjelölti státussal rendelkező államok csatlakozásáról az Európai Unióhoz, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai kérdések körüli vitákról. Kiss Rajmund az utóbbira reflektálva kijelentette, hogy jelenleg nem partnerségi kapcsolat jellemzi a brüsszeli bürokráciát.

Szeretik eldönteni, hogy mit csináljunk, hogyan éljünk, hogyan gondolkozzunk. Ha nem ez történik, akkor szeretnek rákoppintani a tagállamok fejére, amelyek nem azt a gondolatot viszik tovább, amelyet Brüsszel vagy a nyugati tagállamok szeretnének

– fogalmazott.

A kerekasztal-beszélgetésen felmerült a 2024-es amerikai elnökválasztás, az illegális migráció kérdésköre, valamint az is, hogy milyen hatással lesz Európára, ha Donald Trumpot választják meg az Amerikai Egyesült Államok elnökévé novemberben. Kiss Rajmund úgy látja, ha Trump nyer, akkor ez hatással lesz Európára is. Példaként említette az illegális migráció elleni közös fellépést, és a konzervatív-keresztény értékek sokkal hatékonyabb védelmét. A kerekasztal beszélgetést az orosz-ukrán háború és Magyarország EU-elnökségének célkitűzéseivel zárták.

Szöőr Ádám, a beszélgetés moderátora (Fotó: Teknős Miklós)

Kiss Rajmund bírálta, hogy az EU jelenlegi vezetése Ukrajna csatlakozását preferálja, miközben az nem áll készen a folyamatra. Kijelentette, hogy rövid távon a legfontosabb az orosz–ukrán háború lezárása és a kibillent világrend helyreállítása. 

Annak kapcsán pedig minden meghívott egyetértett, hogy Magyarország EU-elnökségének egyik legfontosabb témája a Nyugat-Balkán integrációja, valamint hogy fél év alatt teljes változást nem lehet véghezvinni, ám sok tervnek, megvalósításnak alapként tud szolgálni Magyarország EU-elnöksége. 

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Magyarország húszéves EU-tagsága kapcsán 2024. május 2-án (Fotó: Teknős Miklós)