Az EU legnagyobb bővítése: Magyarország húsz éve tagja a közösségnek

Évtizedekre nyúlik vissza az Európai Unió története: 1951-ben már az Európai Szén- és Acélközösség ernyője alatt összeállt az a hat ország, amelyek alapjait adták a későbbi, 1993-ban megalakuló EU-nak. A közösség létszáma azóta 27-re emelkedett, és a környező országok sorra várnak arra, hogy csatlakozzanak. 2004. május elseje az uniós történetben mérföldkő volt: Magyarországgal együtt az egyik legnagyobb bővítésre került sor.

Illusztráció Forrás: Pexels

Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – ez az a tíz ország, mely éppen húsz évvel ezelőtt, 2004. május elsején csatlakozott az európai országok zömét tömörítő Európai Unióhoz.

On 1 May 2004, our European family grew bigger, and the citizens of Cyprus, Czechia, Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovakia and Slovenia became citizens of the EU.

Our journey since then has been one of growth and shared prosperity ↓ #20YearsTogether

— European Commission (@EU_Commission) April 30, 2024

A közösséget hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – alapította a második világháborút követően.

2004: az EU legnagyobb bővítése

Magyarország részese volt az EU legnagyobb bővítési folyamatának. Hazánkkal 1991. december 16-án kezdődött el a csatlakozási folyamat: ekkor a tömb társulási megállapodást kötött Magyarországgal. Két évvel később az Európai Tanács meghatározta a kelet-európai országok csatlakozásának feltételeit a koppenhágai ülése során, melyek között politikai, gazdasági kritériumok is szerepeltek, köztük a stabil és demokratikus intézményrendszer, a jogállam, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülése, valamint a működő piacgazdaság megléte. 1994. április elsején Magyarország hivatalosan is benyújtotta kérelmét a csatlakozásra, majd 1998-ban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Magyarország között.

2002-ben a csatlakozási tárgyalások eredményesen befejeződtek, 2003. április 12-én Magyarország népszavazást tartott a csatlakozásról. Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett kampányolt, a szavazók többsége (84 százaléka) szintén az EU-tagság mellett voksolt.  A folyamat eredményeként 2004-ben hazánk uniós tagállam lett.

Asztalon az EU újabb bővítése

Mára az EU hatalmas növekedésen ment keresztül: 27 tagállammal rendelkezik, és történelme során mindössze egyszer fordult elő kilépés, 2020-ban, az Egyesült Királyság részéről. Ám az európai integrációnak is nevezett bővítési folyamatok nem állnak le, több ország is benyújtotta a csatlakozási kérelmét vagy már tagjelölti státussal rendelkezik.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően a nyugat-balkáni országok csatlakozása vált prioritássá.

Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, ám a csatlakozási tárgyalások csupán 2022 nyarán kezdődtek meg. A második helyen Szerbia áll, mely 2009. december 19-én nyújtotta be kérelmét, két évvel később pedig már tagjelölti státust kapott. Mindeközben Montenegró is jelezte, csatlakozna az EU-hoz: 2010 decemberben kapott tagjelölti státust. Albánia szintén évek óta várakozik a csatlakozásra. 2014 júniusában tagjelölti státust kapott, az első kormányközi konferenciára pedig 2022 júliusában került sor. Bosznia-Hercegovina pedig 2022 decembere óta szerepel a tagjelöltek között. A rekordot viszont Törökország tartja, mely 1999 decemberében kapott tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások 2005 óta tartanak.

Az orosz–ukrán háború mindenképpen új lendületet adott a balkáni országoknak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig korábban leszögezte: a soros magyar elnökség alatt kiemelt ügyként kezelik az EU bővítését.

Szintén az orosz–ukrán háború következménye, hogy a kelet-európai országok is tagjai szeretnének lenni a közösségnek. Moldova 2022 márciusában nyújtotta be kérelmét, tavaly decemberben pedig tagjelölti státust kapott. A bővítés ráadásul még Törökországon is túlmutatna, ugyanis Georgia is jelezte, tagja lenne az EU-nak: kérelmét 2022 márciusában nyújtotta be, tavaly decemberben tagjelölti státust kapott. 

Az EU tagja lehet Ukrajna is?

Ukrajna esete is különleges, figyelembe véve a jelenlegi háborús helyzetet. Az ország 2022. február 28-án nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és már júniusban tagjelölti státust kapott – ezzel a posztszovjet országot az eddigi leggyorsabb folyamattal tisztelték meg.

Despite the ongoing war, Ukraine demonstrated resolve in making substantial progress in creating a powerful reform dynamic.

We recommend that the @EUCouncil opens accession negotiations with Ukraine. pic.twitter.com/OtF9CrEZTU

— European Commission (@EU_Commission) November 8, 2023

Arra azonban szakértők is rámutattak, valamint a nyugat-balkáni országok példája is ezt igazolja: Kijevnek minden bizonnyal még várnia kell pár évet az EU-tagságra.

Ráadásul a csatlakozásnak temérdek olyan feltétele van, melyeket ez idáig nem sikerült megoldani, ezek között szerepel a kárpátaljai magyarság jogainak kérdése. Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes akcióra került sor a térségben. Arra is volt számos példa, hogy a kárpátaljaiakat erőszakos módon igyekeznek elhurcolni a háborúba.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)