Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – ez az a tíz ország, mely éppen húsz évvel ezelőtt, 2004. május elsején csatlakozott az európai országok zömét tömörítő Európai Unióhoz.
A közösséget hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – alapította a második világháborút követően.
Magyarország részese volt az EU legnagyobb bővítési folyamatának. Hazánkkal 1991. december 16-án kezdődött el a csatlakozási folyamat: ekkor a tömb társulási megállapodást kötött Magyarországgal. Két évvel később az Európai Tanács meghatározta a kelet-európai országok csatlakozásának feltételeit a koppenhágai ülése során, melyek között politikai, gazdasági kritériumok is szerepeltek, köztük a stabil és demokratikus intézményrendszer, a jogállam, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülése, valamint a működő piacgazdaság megléte. 1994. április elsején Magyarország hivatalosan is benyújtotta kérelmét a csatlakozásra, majd 1998-ban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Magyarország között.
2002-ben a csatlakozási tárgyalások eredményesen befejeződtek, 2003. április 12-én Magyarország népszavazást tartott a csatlakozásról. Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett kampányolt, a szavazók többsége (84 százaléka) szintén az EU-tagság mellett voksolt. A folyamat eredményeként 2004-ben hazánk uniós tagállam lett.
Mára az EU hatalmas növekedésen ment keresztül: 27 tagállammal rendelkezik, és történelme során mindössze egyszer fordult elő kilépés, 2020-ban, az Egyesült Királyság részéről. Ám az európai integrációnak is nevezett bővítési folyamatok nem állnak le, több ország is benyújtotta a csatlakozási kérelmét vagy már tagjelölti státussal rendelkezik.
Az orosz–ukrán háború kitörését követően a nyugat-balkáni országok csatlakozása vált prioritássá.
Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, ám a csatlakozási tárgyalások csupán 2022 nyarán kezdődtek meg. A második helyen Szerbia áll, mely 2009. december 19-én nyújtotta be kérelmét, két évvel később pedig már tagjelölti státust kapott. Mindeközben Montenegró is jelezte, csatlakozna az EU-hoz: 2010 decemberben kapott tagjelölti státust. Albánia szintén évek óta várakozik a csatlakozásra. 2014 júniusában tagjelölti státust kapott, az első kormányközi konferenciára pedig 2022 júliusában került sor. Bosznia-Hercegovina pedig 2022 decembere óta szerepel a tagjelöltek között. A rekordot viszont Törökország tartja, mely 1999 decemberében kapott tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások 2005 óta tartanak.
Az orosz–ukrán háború mindenképpen új lendületet adott a balkáni országoknak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig korábban leszögezte: a soros magyar elnökség alatt kiemelt ügyként kezelik az EU bővítését.
Szintén az orosz–ukrán háború következménye, hogy a kelet-európai országok is tagjai szeretnének lenni a közösségnek. Moldova 2022 márciusában nyújtotta be kérelmét, tavaly decemberben pedig tagjelölti státust kapott. A bővítés ráadásul még Törökországon is túlmutatna, ugyanis Georgia is jelezte, tagja lenne az EU-nak: kérelmét 2022 márciusában nyújtotta be, tavaly decemberben tagjelölti státust kapott.
Ukrajna esete is különleges, figyelembe véve a jelenlegi háborús helyzetet. Az ország 2022. február 28-án nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és már júniusban tagjelölti státust kapott – ezzel a posztszovjet országot az eddigi leggyorsabb folyamattal tisztelték meg.
Arra azonban szakértők is rámutattak, valamint a nyugat-balkáni országok példája is ezt igazolja: Kijevnek minden bizonnyal még várnia kell pár évet az EU-tagságra.
Ráadásul a csatlakozásnak temérdek olyan feltétele van, melyeket ez idáig nem sikerült megoldani, ezek között szerepel a kárpátaljai magyarság jogainak kérdése. Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes akcióra került sor a térségben. Arra is volt számos példa, hogy a kárpátaljaiakat erőszakos módon igyekeznek elhurcolni a háborúba.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Orbán Viktor: Véget ért a nyugati liberális progresszív dominancia!
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Rosszul érezte magát a hétvégén, meghalt az X-Faktor kisgyermekes énekesnője
Nem fogja kitalálni, most ki balhézott össze a SPAR Magyarországgal
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Lecsapott a NAV a magyar bűnszervezetre: hihetetlen vagyont talált – fotók
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
K...rva nagy következmények
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
„A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék” – mutatott rá a tegnapi Eurázsia Fórumon Orbán Viktor.
Gyurcsányék nyerhetnek Magyar botrányain
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
