Szijjártó: Fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós integrációját

Elfogadhatatlanul lassú a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja, ami stratégiai hiba, illetve káros a regionális stabilitás szempontjából is, ezért Magyarország ismét a folyamat felgyorsítására szólítja fel Brüsszelt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bosznia-Hercegovinában. A miniszter arról is beszélt: a szankciók nem hozzák el a békét a Nyugat-Balkánon, ezért fontos lenne, hogy az európai politikusok jobban megértsék a térség helyzetét, ehhez azonban büntetőintézkedések helyett tárgyalniuk kellene az érintett vezetőkkel.

Budapest, 2022. április 1. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond, miután állampolgársági dokumentumokat adott át Puskás Ferenc legendás labdarúgó unokájának és dédunokájának a Bozsik Arénában 2022. április 1-jén. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mostari Nemzetközi Vásár megnyitóján elmondott beszédében hangsúlyozta: „mi, akik Közép-Európában élünk, értjük és átérezzük a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának fontosságát”.

Sajnáljuk, hogy az EU egyes tagállamai és a brüsszeli intézmények esetében ez a megértés nem mindig teljes

– fogalmazott. „Itt az ideje, hogy megüzenjük Brüsszelnek, le kell szállni a magas lóról, és elég a nagyképű nyilatkozatokból” – tette hozzá. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a blokknak nem a térségbeli országok vezetőiről kellene beszélnie, hanem velük kellene konzultálnia, ugyanis ezeket a demokratikusan megválasztott politikusokat „nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni”.

Emlékeztetett, hogy a vasárnapi magyarországi választáson a kormánypárt sorozatban negyedszer aratott fölényes győzelmet, ami szerinte megerősíti a nemzeti érdek érvényesítésére épülő, kölcsönös tiszteletre alapozott, szuverén külpolitika legitimitását is. Mint mondta, 

ennek fókuszában hangsúlyosan szerepel a Nyugat-Balkán és Magyarország közötti együttműködés erősítése, illetve a térség integrációjának felgyorsítása. A kormány álláspontja szerint Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, Bosznia-Hercegovinának pedig meg kell adni a tagjelölti státuszt.

„Ezt az álláspontunkat a jövőben még határozottabban fogjuk képviselni ezzel a választási győzelemmel a hátunk mögött” – emelte ki. A miniszter arról is beszámolt, hogy a térség államaival lebonyolított kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette az 5,5 milliárd eurót, ami rekordnak számít, és ebből mindkét fél sokat profitál. Aláhúzta, hogy a rendezvényre huszonnégy magyar vállalat képviselője is elkísérte a gazdasági kapcsolat további erősítése érdekében.

A minisztérium tájékoztatása szerint a tárcaveztő egyebek mellett Dragan Coviccsal, a boszniai horvátok vezetőjével egyeztetett, aki szerinte rendkívül korrekten szólalt meg a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A találkozót követően leszögezte: 

Magyarország abban érdekelt, hogy Bosznia-Hercegovinában béke, stabilitás és nyugalom legyen. 

Ehhez pedig arra is szükség van, hogy az államalkotó nemzetek „megtalálják a számításaikat”. Hozzátette, hogy a kormány támogatja a horvát nemzeti közösséget a nemzetközi szerződések biztosította jogaik teljes körű érvényesítésében, s ebben az európai platformokon is számíthatnak hazánkra.

Szijjártó Péter ezt követően Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével tárgyalt, és bejelentette, hogy mivel a térség békéjének és stabilitásának vannak gazdasági feltételei is, Magyarország jelentős gazdaságfejlesztési programot indít Bosznia-Hercegovinában, illetve a boszniai Szerb Köztársaságban, első körben harmincmillió euró értékben.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)