időjárás 36°C Pál, Péter 2022. június 29.
logo

Európa a háború árnyékában: elszabadult az infláció, egekben a rezsiárak

Mediaworks–Hírcentrum
2022.05.28. 14:55 2022.05.29. 11:37
Európa a háború árnyékában: elszabadult az infláció, egekben a rezsiárak

Az ukrajnai háború és az Oroszország ellen folytatott szankciós politika súlyos következményekkel jár az európai országokban, jelentős életszínvonal-esést okoz az embereknek. A Mediaworks Hírcentruma cikksorozatban tárja fel a háború eddigi és a közeljövőben várható hatásait. Az első részben azt elemezzük, hogy a jelentősen megemelkedő nyersanyagárak következtében rég nem látott mértékben szabadult el az infláció és többszörösére nőttek a rezsiköltségek Európában.

Egy háborús konfliktus önmagában is képes károkat okozni a világgazdaságban, de elsősorban a katonai konfliktus térségében lévő országokra. Az orosz–ukrán háború esetében ez fokozottan igaz, hiszen két, nyersanyagokban gazdag ország áll szemben egymással, és Oroszország földrajzi elhelyezkedése, valamint nagyhatalmi státusa is erősíti a konfliktusból eredő gazdasági hatásokat. A teljes európai kontinensre kiterjedő káros gazdasági következményeket ezenfelül jelentősen növeli az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciós politikája. 

Nézzük, mit jelent mindez konkrét számokban, miként hat az európai emberek életszínvonalára a politika és ideológia vezérelt uniós intézkedéssorozat! Az infláció az egyik olyan tényező, amit a mindennapi életben azonnal érzékelünk.  

Az eurózóna éves inflációja márciusban 7,4 százalék volt. A legmagasabb infláció Észtországot sújtja, ahol 19,1 százalékkal nőttek az árak az előző év áprilisához képest, de szintén magas – a magyarországinál nagyobb – infláció sújtja Litvániát, Csehországot, Lettországot, Bulgáriát, Romániát, Lengyelországot, Hollandiát, valamint Szlovákiát.

Sorra dőlnek az inflációs rekordok

Április végére új rekordra gyorsult az euróövezeti infláció, amikor az éves ráta 7,5 százalékra emelkedett a márciusi 7,4 százalékról. A pénzromlás ütemének fokozódásához az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni szankciók miatt a nyersanyagárak drágulása vezetett – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat április végén közzétett előzetes adataiból. 

Az euróövezeti infláció így már több mint háromszorosan meghaladja az Európai Központi Bank kétszázalékos eddigi célját.

A jelentésből kiderül, hogy az euróövezetben ebben a hónapban ütemesebben emelkedett az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára – ez a mérték a márciusi öt százalék után 6,4 százalékot tett ki áprilisban. Eközben a nem energetikai ipari termékek 3,8 százalékkal drágultak a harmadik havi 3,4 százalék után, a szolgáltatások ára pedig 3,3 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbi 2,7 százalékos áremelkedést követően. Az energiaárak éves növekedése ugyanakkor lassult, de továbbra is rendkívül magas maradt, ami az Eurostat összegzése szerint áprilisban 38 százalék volt a márciusi 44,4 százalékkal szemben. Az energia nélkül számítva a vizsgált országokban az infláció 4,2 százalékra emelkedett a márciusi 3,4 százalékról, míg az energia, élelmiszer- és élvezeti cikkek ára nélkül számítva a fogyasztói árindex húsvét havában 3,5 százalékra nőtt az előző havi 2,9 százalékról.

 

Az emberek a bőrükön érzik a drágulást

Az infláció mértéke régi rekordokat döntött meg szerte Európában. Ausztriában az áprilisi pénzromlás elérte a 7,2 százalékot. Ez a legmagasabb inflációs mutató 1981 ősze óta az osztrákoknál. A drágulásokat az emberek a bőrükön is megérzik. Egy akkor végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka úgy vélte, jelentősen nőtt az alapvető élelmiszerek ára.

Ennek hatására pedig az emberek harminc százaléka azt tervezi, hogy megváltoztatja a vásárlói szokásait. 75 százaléknak nagyon fontos, hogy csakis akciós árut vásároljon, míg 59 százalék gondolja úgy, hogy ezentúl a jól megszokott márka helyett egy olcsóbb alternatívát keres.

Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány március végén kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételein, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta, így a készlet a háború miatt kimerülőben van. Az ételek és a takarmánynövények mellett megnőtt a gáz és a villany ára is. 

Horvátországban az áprilisi infláció 9,4 százalék volt. Az Állami Statisztikai Intézet szerint ez a legmagasabb pénzromlás az ország függetlenedése óta. A mostani adatok abszolút rekordnak számítanak az Adria-parti országban. A horvátoknál eddig a 2008. júliusi 8,4 százalékos pénzromlás volt a csúcstartó. Ezt sikerült megdönteni most. 

Április 6-án tartottak Görögországban országos sztrájkot az infláció miatt, amelyen a lakosság szerint az sem segített érdemben, hogy a kormány szeptember óta körülbelül 3,7 milliárd euró támogatással igyekezett enyhíteni az energiaár-emelkedés okozta terheket.  

Az unión kívül, a briteknél sem jobb a helyzet. Május 21-i számában azt írt a The Economist hetilap, hogy az Egyesült Királyság éves inflációjának mértéke 9 százalékra növekedett áprilisban, mely 40 éve az egyik legnagyobb emelkedésnek számít. Ezzel a szigetországban található a legmagasabb infláció a G7-országok között. Andrew Barley, a Bank of England elnöke úgy nyilatkozott, az „apokaliptikus” mértékben növekedő élelmiszerárak okolhatóak az infláció külső tényezőiként, ugyanakkor a The Economist megjegyzi, elsősorban mégis a megnövekedett energiaárak felelősek a brit infláció megugrásáért.  

Egekben a rezsiárak

Hollandiában április folyamán az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Észtországban május közepén nagyjából 60 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése, amiben a földgáz árának a triplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Lettországban közel öt és félszeresére emelkedett május közepére a háztartási földgáz ára egy év leforgása alatt alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal nőttek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le május közepén.

Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak május közepén. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont – szolgáltatótól függően – akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.

Az emelkedő energiaárak tehát komoly fejtörést okoznak a legtöbb európai országban. Alexander Handschuh, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője szerint a közvilágítás időtartamának csökkentése az egyik ötlet a lehetséges intézkedések közül, amelyeket a városok május közepén fontolgattak. Sok városnak és településnek azonban nincs más lehetősége, mint a közvilágítás további csökkentése – derült ki a DPA német hírügynökség készített felméréséből. A keleti országrészben lévő Weimarban azt tervezik, hogy június elsejétől fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat. Ezzel párhuzamosan a nyugati Mainz város tisztségviselői a gyalog- és kerékpárutak közvilágításának további csökkentését tervezik, miután egyes területeken 50 százalékkal csökkentették a közvilágítást. Darmstadt városában a közvilágítás az érzékelőtechnológiának köszönhetően akkor sötétedik és világosodik, amikor az utakat éppen használják. A városok villamosenergia-költségeinek akár a felét is a közvilágításra költik – közölte nemrégiben Hessen tartomány gazdasági minisztériuma. Mindennek az oka az, hogy a februárban kitört ukrajnai háború óta fokozatosan emelkednek Németországban az energiaárak.

A hűtést és a fűtést is korlátozza az olasz kormány

Olaszországban március végén tüntettek százezrek, mert az ország leggazdagabb régiójában, Veneto tartományban is kétszázezer család képtelen kiegyenlíteni a rezsiszámlákat. A kormány húszmilliárd euróval támogatja az alacsony bevételű családok megemelkedett rezsiköltségeit, valamint részletfizetési lehetőséget is biztosít, de ez is kevés ahhoz, hogy a járvány hatásai által is sújtott családok és kisvállalkozások egy része kezelni tudja az áremelkedést. 

Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat. Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt a középületek belső hőmérséklete télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy miként fogják ellenőrizni a fogyasztást. A szabályokat megszegőket 500–3000 euró pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz. 

A spanyol kormány a pénzromlás üteme miatt kénytelen befagyasztani a villamos energia árát. Erre szükség is van, mivel ezrek tüntettek országszerte a brutális áremelkedések ellen. Több spanyol szervezet hívott össze tiltakozó akciót március közepén az árak visszaszorítása, a foglalkoztatás védelme és az életkörülmények romlásának megállítása érdekében. A szervezők követelték a kormánytól és az Európai Uniótól, hogy lépjenek fel az őrült áremelkedés megfékezéséért és alakítsák át a villamosenergia-árazási rendszert úgy, hogy a háztartások és vállalkozások a valós fogyasztásuk szerint fizessenek.

 

Döbbenetes felmérés a briteknél

Az Ipsos május közepén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint ötből három brit arra kényszerült, hogy kikapcsolja a fűtést a magas gázárak miatt. A felmérésből megdöbbentő dolgok derültek ki, írják.

Hangsúlyozták: a britek negyede kénytelen kihagyni napi egy étkezést az emelkedő élelmiszerárak miatt, ötből három brit arra kényszerült, hogy kikapcsolja a fűtést a magas gázárak következtében.

Az Egyesült Királyságban élők több mint negyede lemondta a kábeltévé- vagy a streamingszolgáltatás (HBO, Netflix) előfizetését, az emberek több mint fele pedig csökkentette a szórakozásra szánt költségeit. A felmérés azt is kimutatta, hogy a növekvő megélhetési költségeket leginkább a brit viszonyok szerint alacsonyabb jövedelműek érzik meg. Az évi 20 000 fontnál kevesebbet keresők több mint fele nagyon aggódott a megélhetési költségek miatt a következő hat hónapra vetítve.  Az Egyesült Királyságban sokan arra kényszerülnek, hogy kevesebbet fűtsenek, hogy így csökkentsék a gázszámlák árát.

A rezsi árának átlagos emelkedése az idei évben 700 font (320 ezer forint) volt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az árplafont áprilisban 54 százalékkal emelték, és októberben további emelkedés várható. A közvélemény-kutatás szerint majdnem minden ötödik brit kölcsönt kényszerült felvenni annak érdekében, hogy fedezni tudja a mindennapi megélhetési költségeit.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)