Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Orosország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója újabb csapást mért a nemzetközi gazdaságra. Az ukrajnai háború drasztikus hatása legjobban az energia- és élelmiszerpiacon érzékelhető.
Mivel Oroszország – a világ egyik fő energiaexportőre – szankciók alá került, és több észak-amerikai és európai kormány is ígéretet tett arra, hogy leválnak az orosz szénről és olajról, az energiaárak számos országban meredek emelkedésbe kezdtek.
A világkereskedelem a feje tetejére állt, a globális élelmiszerárak pedig rekordmagasságokat érnek el. Utóbbi különösen érzékenyen érinti azokat az országokat, ahol már a háború előtt is bizonytalan volt az élelmiszer-ellátás. Ilyen ország például Jemen, mely azelőtt gabonaellátmányának 46 százalékát Ukrajnából és Oroszországból szerezte be.
Kína már hosszú ideje kulcsfontosságú tényezője a világgazdaságnak. Nem csoda, hogy az ország belső gazdasági nehézségei és egyesek szerint nehézkes koronavírus-kezelési politikája jelentősen hozzájárult a globális gazdasági válság fokozódásához.
A Fitch Ratings közelmúltban kiadott sajtóközleményében arra figyelmeztetett, hogy
a koronavírus-járvány miatt Sanghajban és más kínai városokban bekövetkezett bezárások „fokozzák a globális ellátási lánc nyomását és az inflációs aggodalmakat”.
Ráadásul egyes szakértők szerint Kína már az Ukrajnában zajló háború előtt nyomást gyakorolt a világpiaci árakra azáltal, hogy korlátozni kezdte a legfontosabb nemzetközi exportcikkek – mint a műtrágya és az acél– forgalmát.
Az olyan beláthatatlan időjárási nehézségek, mint a termést károsító aszályok és a kereskedelmi útvonalakat veszélyeztető viharok egyre súlyosabb mértékben növelik a világpiaci árakat.
Mikor Indiát egy minden korábbi rekordot megdöntő, kegyetlen hőhullám sújtotta, a kormány a búzaexport tilalma mellett döntött. Mivel India a világ gabonaellátásának csaknem egyharmadáért felelős, mindez rendkívül negatív hatással volt a globális élelmiszerellátására.
Brazília – mely szintén jelentős élelmiszerexportőr – mezőgazdaságát óriási szárazság gyűrte maga alá, melynek következtében az ország inflációja 12 százalék fölé emelkedett. A Kanada legnyugatibb tartományában, Brit Kolumbiában megszaporodó áradások és erdőtüzek pedig a tüzelőanyagok drágulását okozták, ami az építőanyag-kereskedelem számára jelentett áthidalhatatlan nehézségeket.
Mindeközben a zöld gazdaságra való átállás szándéka világszerte kedvezőtlenül hat az olyan nyersanyagok áraira, mint az akkumulátorokhoz használt lítium, vagy a vezetékekhez és számítógépes chipekhez használt réz.
A közgazdászok szerint az infláció maga is nagyobb inflációhoz vezet, többek között a munkavállalók és a vállalkozások spekulációi miatt, mikor az inflációt számításba véve már eleve magasabb fizetéseket követelnek, vagy magasabb árakat állapítanak meg az árukért.
Így az infláció egyfajta önbeteljesítő jóslatként csak még nagyobb mértékű inflációt eredményez.
Arra is akad precedens, mikor az infláció egy adott országban növeli azt egy másikban. Az Egyesült Államokban például az infláció a dollár értékének emelkedéséhez vezetett, mivel a befektetők a kamatok emelkedésére számítottak. Eközben számos más ország valutája jóval kevesebbet ér, mint akár egy-két évvel korábban.
A kamatemelések mindemellett pedig a már eladósodott országokat is sújtják, megnehezítve számukra az infláció enyhítését. A Nemzetközi Valutaalap a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a feltörekvő piacok azon országai, amelyek már jelentős kölcsönt vettek fel a világjárvány elleni intézkedések finanszírozására, olyan mértékű veszélyének vannak kitéve, mely akár az állam fizetésképtelenségéhez is vezethet.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A 2004-es narancsos forradalom, majd kiterjedtebb formájában a 2013–14-es Majdan téri forradalom a nyugati szoft power tipikus és sikeres alkalmazása.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!