időjárás 30°C Pál 2022. június 30.
logo

Tizenhét év után újra vb-döntőben a női válogatott!

Ezek a fő problémák állnak a globális gazdasági válság mögött

Belák Tamás
Forrás: Washingtonpost.com
2022.05.26. 13:09 2022.05.26. 13:37
Ezek a fő problémák állnak a globális gazdasági válság mögött

Az egész világ egyre mélyülő válságban szenved, ami egyre több helyen jelent megélhetési válságot is. A Covid-járvány, a klíma megváltozásával kapcsolatos egyre szaporodó problémák, az ukrajnai háború, ezek mind egyaránt hozzájárulnak a helyzet súlyosbodásához.

Számos olyan, a határokon átívelő probléma nehezíti a globális gazdasági rendszer működését, és az infláció növekedését világszerte, mint a betegségek, a háborúk, vagy az időjárási anomáliák.

A Föld egyre több országában egyre többe kerül az emberek megélhetése.

Nagy-Britanniában például 40 éves csúcsot döntött az éves infláció (9 százalékkal), miközben az élelmiszer- és energiaárak is meredeken emelkednek. 

Hasonló a helyzet a világ számos más országában: az Egyesült Államokban az éves infláció múlt hónapban már elérte a 8,3 százalékot. Az egyes országoknak pedig egyéb nehézségekkel is – Brexit, adóemelések – szembe kell nézniük, melyek fokozzák a megélhetési válságot.

A Washington Post online kiadása számba vette, melyik az az öt legsúlyosabb probléma, melyek a világgazdaság rendkívül szorult helyzetéért és a hosszú ideje nem tapasztalt mértékű – a NATO információi szerint már 6,7 százalékos – inflációért felelősek.

A koronavírus-járvány nyomán elrendelt korlátozások ellen tiltakoznak tüntetők az amszterdami Rijksmuseum előtt 2022. január 2-án. Hollandiában december közepétől a koronavírus omikron variánsának megfékezése érdekében ismét lezárások léptek életbe, a nem alapvető fontosságú árucikkeket forgalmazó kereskedelmi egységek és az oktatási intézmények január közepéig zárva tartanak, kettőnél több ember pedig nem gyülekezhet köztereken.
MTI/EPA/ANP/Phil Nijhuis

1. A Covid-járvány

Szakértők szerint a globális gazdasági hanyatlás a koronavírus kirobbanásával vette kezdetét: lezárultak az országhatárok, gyárak, üzletek zártak be, emberek milliói haltak meg, és az élet kizökkent a megszokott kerékvágásból szerte a bolygón.

Mire a világ felocsúdhatott volna a Covid-válság okozta kezdeti sokkhatásból, az infláció már egyre erőteljesebben éreztette hatását, az árak pedig egyre feljebb és feljebb kúsztak.

A kereslet visszaesése és az utazási korlátozások miatt az ellátási láncok felborultak. Ennek egyik oka, hogy ha például egy gyár nyersanyag- vagy eszközhiánnyal szembesül, a többletköltségeket a fogyasztókkal fizettetik meg. A korlátozások feloldását követően megugró kereslet pedig szintén magasabb árakhoz és megélhetési nehézségekhez vezet– különösen a szolgáltatások, például a turizmus esetében.

2. Háború Ukrajnában

Orosország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója újabb csapást mért a nemzetközi gazdaságra. Az ukrajnai háború drasztikus hatása legjobban az energia- és élelmiszerpiacon érzékelhető.

Mivel Oroszország – a világ egyik fő energiaexportőre – szankciók alá került, és több észak-amerikai és európai kormány is ígéretet tett arra, hogy leválnak az orosz szénről és olajról, az energiaárak számos országban meredek emelkedésbe kezdtek.

A világkereskedelem a feje tetejére állt, a globális élelmiszerárak pedig rekordmagasságokat érnek el. Utóbbi különösen érzékenyen érinti azokat az országokat, ahol már a háború előtt is bizonytalan volt az élelmiszer-ellátás. Ilyen ország például Jemen, mely azelőtt gabonaellátmányának 46 százalékát Ukrajnából és Oroszországból szerezte be.

Az ukrajnai háború miatt bekövetkezett gabonaáremelkedés miatt az elmúlt 21 év legmagasabb inflációja sújtja a mexikói tortillagyártókat. Oroszország és Ukrajna meghatározó tényezője a nemzetközi gabonakereskedelemnek együttes búzaexportjuk a világ 190 millió tonnás éves búzakivitelének körülbelül 30 százalékát teszi ki. (Fotó: MTI/EPA-EFE/Jose Mendez)

3. Kína gazdasági visszaesése

Kína már hosszú ideje kulcsfontosságú tényezője a világgazdaságnak. Nem csoda, hogy az ország belső gazdasági nehézségei és egyesek szerint nehézkes koronavírus-kezelési politikája jelentősen hozzájárult a globális gazdasági válság fokozódásához.

A Fitch Ratings közelmúltban kiadott sajtóközleményében arra figyelmeztetett, hogy

a koronavírus-járvány miatt Sanghajban és más kínai városokban bekövetkezett bezárások „fokozzák a globális ellátási lánc nyomását és az inflációs aggodalmakat”.

Ráadásul egyes szakértők szerint Kína már az Ukrajnában zajló háború előtt nyomást gyakorolt a világpiaci árakra azáltal, hogy korlátozni kezdte a legfontosabb nemzetközi exportcikkek – mint a műtrágya és az acél– forgalmát.

4. Klímaválság, természeti katasztrófák

Az olyan beláthatatlan időjárási nehézségek, mint a termést károsító aszályok és a kereskedelmi útvonalakat veszélyeztető viharok egyre súlyosabb mértékben növelik a világpiaci árakat.

Mikor Indiát egy minden korábbi rekordot megdöntő, kegyetlen hőhullám sújtotta, a kormány a búzaexport tilalma mellett döntött. Mivel India a világ gabonaellátásának csaknem egyharmadáért felelős, mindez rendkívül negatív hatással volt a globális élelmiszerellátására.

Brazília – mely szintén jelentős élelmiszerexportőr – mezőgazdaságát óriási szárazság gyűrte maga alá, melynek következtében az ország inflációja 12 százalék fölé emelkedett. A Kanada legnyugatibb tartományában, Brit Kolumbiában megszaporodó áradások és erdőtüzek pedig a tüzelőanyagok drágulását okozták, ami az építőanyag-kereskedelem számára jelentett áthidalhatatlan nehézségeket.

Mindeközben a zöld gazdaságra való átállás szándéka világszerte kedvezőtlenül hat az olyan nyersanyagok áraira, mint az akkumulátorokhoz használt lítium, vagy a vezetékekhez és számítógépes chipekhez használt réz.

2019 június, India. Az országban hőhullám tombolt, a hőmérséklet helyenként meghaladja a 48 Celsius-fokot. (Fotó: MTI/EPA/Haris Tjagi)

5. Önmagát gerjesztő infláció

A közgazdászok szerint az infláció maga is nagyobb inflációhoz vezet, többek között a munkavállalók és a vállalkozások spekulációi miatt, mikor az inflációt számításba véve már eleve magasabb fizetéseket követelnek, vagy magasabb árakat állapítanak meg az árukért.

Így az infláció egyfajta önbeteljesítő jóslatként csak még nagyobb mértékű inflációt eredményez.

Arra is akad precedens, mikor az infláció egy adott országban növeli azt egy másikban. Az Egyesült Államokban például az infláció a dollár értékének emelkedéséhez vezetett, mivel a befektetők a kamatok emelkedésére számítottak. Eközben számos más ország valutája jóval kevesebbet ér, mint akár egy-két évvel korábban. 

A kamatemelések mindemellett pedig a már eladósodott országokat is sújtják, megnehezítve számukra az infláció enyhítését. A Nemzetközi Valutaalap a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a feltörekvő piacok azon országai, amelyek már jelentős kölcsönt vettek fel a világjárvány elleni intézkedések finanszírozására, olyan mértékű veszélyének vannak kitéve, mely akár az állam fizetésképtelenségéhez is vezethet.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.