időjárás 18°C Marcell 2022. augusztus 14.
logo
Brüsszel alapvető feltétele a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása is

Még egyáltalán nincs kőbe vésve Ukrajna tagjelölti státusa

Koren-Karczub Tímea
2022.06.21. 15:15 2022.06.21. 15:21
Még egyáltalán nincs kőbe vésve Ukrajna tagjelölti státusa

Bár Brüsszel támogatja Ukrajnát uniós törekvéseiben, a tagjelölti státus még egyáltalán nincs kőbe vésve. Az ukrán vezetésnek több reformot is végre kell hajtania ahhoz, hogy fenntarthassa a jelöltséget. Ezek egyike megegyezik a magyar kormány követelésével is, miszerint Kijevnek meg kell változtatnia a nemzeti kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarságot diszkrimináló törvényeit.

– Ideje elismerni, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia jövője az Európai Unión belül van. Arra fogom kérni önöket, hogy adjanak tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a holnap kezdődő uniós csúcstalálkozóra invitáló levelében a tagállami vezetőknek. 

Az Európai Bizottság a múlt héten közölte, hogy azt ajánlja az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, véleményük szerint azonban Georgiának ehhez további feltételeket kell még teljesítenie. Az Ursula von der Leyen vezette testület viszont csak ajánlást tehetett az ügyben, a végső döntés a 27 tagállami vezetőé, akik a következő napokban tárgyalnak a kérdésről Brüsszelben.

Von der Leyen a zöld jelzéssel egy időben hangsúlyozta, Ukrajnának és Moldovának is kulcsfontosságú reformokat kell még végrehajtania a továbblépéshez. A bizottság így az ajánlással együtt átnyújtott egy-egy listát Kijevnek és Chisinaunak arról, milyen reformokat várnak el ezután a két ország vezetésétől. A dokumentumokban ugyanakkor nem a csatlakozási folyamat megkezdéséhez szükséges követelmények szerepelnek, hanem azok a szükséges reformok, amelyek hiányában még a tagjelölti státusukat is elveszíthetik az EU-ba igyekvő országok – írta meg a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

A Kijevnek megszabott hét feltétel a következő: az alkotmánybíróság reformja, az igazságügyi reform folytatása, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás elleni küzdelem, az oligarchaellenes törvények végrehajtása, a médiára vonatkozó uniós irányelvekkel összehangolt új médiatörvény elfogadása, illetve a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása. 

A hetedik pont tehát összhangban áll a magyar kormány azon követelésével, hogy Kijev tegyen lépéseket a területén élő nemzeti közösségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása érdekében. 

Az utóbbi években ugyanis az ukrán kormány több olyan jogszabályt is bevezetett, például az államnyelvi és az oktatási törvényt, amelyek a magánbeszélgetésekre korlátoznák a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát, megfosztva őket attól az alapvető joguktól is, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. A Jevropejszka Pravda beszámolója szerint a tagjelölti státus megtartásához szükséges követelmények végrehajtását maga az Európai Bizottság fogja értékelni. Az elképzelések szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítást a Velencei Bizottság elé kell terjeszteni, és ha az Európa Tanács független tanácsadó szerve úgy ítéli meg, hogy az nem sérti a magyar kisebbség érdekeit, akkor a követelmény teljesül.

Ugyan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagy várakozásokkal tekintett a mostani „történelmi hét” elé, mivel véleménye szerint 1991 óta nem született ahhoz hasonlóan fontos döntés Ukrajna életében, mint amilyet a brüsszeli csúcstól várnak, Kijev európai uniós tagsága előtt még igen hosszú út áll. Egyrészt azért, mert az említett reformok a jelenlegi ukrajnai hadiállapot miatt egyelőre nehezen végrehajthatók, másrészt pedig azért, mert az ukrán vezetésnek az eddigi politikájával ellentétes, gyökeres változtatásokat kell majd véghezvinnie, például a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása terén. 

A magyar kormány Közép-Európában elsőként támogatta ukrajna uniós csatlakozási folyamatának elindítását, ezzel egy időben azonban nemzeti érdekeiből sem enged

fogalmazott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfő este.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszélései után tartott sajtóértekezleten 2022. június 11-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Háború Ukrajnában

Ferenc pápával beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.